Európa úgy táncol, ahogy a Gazprom fütyül. A megújuló energiaforrások felhasználásának alternatív megoldásaival megtörhetõ az oroszok gáz-monopóliuma...

Európa úgy táncol, ahogy a Gazprom fütyül. A megújuló energiaforrások felhasználásának alternatív megoldásaival megtörhetõ az oroszok gáz-monopóliuma és a fosszilis energiahordozók tekintetében csökkenthetõ Európa importfüggõsége. Ebben szerepet játszhatna a biomassza is, amely nemcsak a hasonló válságok elkerülését tenné lehetõvé, de még a globális felmelegedést is lassítaná. Hol tart ma a biomassza kutatás-fejlesztés Magyarországon? Ma reggel a Gazprom megnyitotta a csapokat és újraindította a gázszállítást Európa felé. A gázvita a Reuters tudósítása szerint azonban bármikor kiújulhat, mivel Ukrajna és Oroszország is másképpen képzeli az elõnyös megállapodás feltételeit.

Az EU államainak importfüggõsége és kiszolgáltatottsága a fosszilis energiahordozók tekintetében rendkívül magas. Ez a tény már önmagában is megköveteli az alternatív technológiák kutatását és alkalmazásának lehetõségeit.
Egyes szakemberek szerint, Magyarország kevésbé volna kiszolgáltatott helyzetben, ha kormányzati szinten is szorgalmaznák az olyan megoldásokat, amelyek más energiaforrások felhasználásával (megújuló, biomassza) mérsékelik, vagy kiváltják a gázfelhasználást.
A fûtési célú földgáz-felhasználás két irányból csökkenthetõ. Egyrészt az épületek korszerûsítésével, felújításával és újraszigetelésével csökkenthetõ a fûtési hõigény, másrészt pedig a biomassza alapú fûtõmûvek létesítésével, amely a földgáz helyettesítésének egyik lehetõsége.

A jelenlegi gázvita tovább sürgeti a bioenergetikai- és biomassza-kutatások gyorsítását, hiszen a legfontosabb cél az elméleti eredmények gyakorlatba történõ mielõbbi átültetése. Az alternatív megoldás alkalmazásával lehetõvé válna a hasonló válságok elkerülése. A munka azonban nem egyszerû, ezért olyan pionírokra van szükség, akik nem csak idõt és energiát szánnak a fejlesztésekre, hanem jelentõs anyagi ráfordítással rendelkeznek. Az egyik magyar példa erre a Károly Róbert Fõiskola által folytatott kísérlet, melynek keretében a Fõiskola több tízezer hektárnyi területen termeszt energianövényeket, együttmûködésben neves partnerekkel, többek közt a Mátrai Erõmû Zrt.-vel.

A biomassza, az emberiség legrégebben használt energiaforrása, a növényi és állati szervezetekbõl származó, folyamatosan termelõdõ, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti, de ma már a biomasszához sorolják a kommunális hulladékok szerves hányadát is. – nyilatkozta Dr. Dinya László, a KRF tudományos és kutatási rektor helyettese a PR Herald-nak.

Nagy elõnye, amellett, hogy folyamatosan keletkezõ, megújuló energiakészletrõl lévén szó, az, hogy az energianövények felhasználásakor keletkezõ szén-dioxidot a következõ években a telepített növények fotoszintézissel beépítik magukba, így az a mennyiség kerül vissza a légtérbe, amelyet ezek a növények fejlõdésük ideje alatt megkötöttek. Így nem csak gazdasági, de környezetvédelmi szempontból is óriási a biomassza jelentõsége, hiszen lassíthatja a globális felmelegedést.

Magyarországnak kiemelkedõen jó természeti adottságai vannak energianövények termesztését illetõen és az elmúlt évek kutatás-fejlesztési törekvései sikerrel futottak a Fõiskola koordinációja alatt. Az intézmény a K+F mellett kitartó, hálózatépítõ munkával mintegy szocializációs missziót végez, a nagyvállalatokat és a termelõket egyaránt bevonva a munkába pedig népszerûsítik a környezettudatos gondolkodást is - mondta a szakember.
 

PR Herald