Erősödő „zöldgazdaság” - Az Európai Bizottság az unió kohéziós politikájának keretében 105 milliárd eurót fordít a „zöldgazdaságot” erősítő projektekre 2007 és 2013 között.

Magyarország ebből a keretből 9,4 milliárd euróval részesedik. A 105 milliárdos összeg a 2000 és 2006 közötti költségvetési időszakban ilyen célra felhasználthoz képest közel háromszoros emelkedést jelent, a 2007–13-as regionális politikai büdzsé egészén belül pedig 30 százalékosnál is nagyobb arányt. Danuta Hübner regionális politikai biztos szerint ez azért fontos, mert a zöldberuházások a mostani, válságos időkben fontos eszközét jelentik a hosszú távra ható állásteremtésnek és a helyi gazdaságok újraélesztésének, miközben természetesen a klímaváltozás elleni uniós célok megvalósulásához is hozzájárulnak.
A 105 milliárd eurós boríték legnagyobb részét, 54 milliárd eurót olyan projektekre fordítják, amely a tagállamokat az uniós környezetvédelmi normák teljesítéséhez segítik hozzá. A víz- és a hulladékkezelés javítására 28 milliárd jut. A bizottság a tagállamok közül Romániát és Bulgáriát emeli ki abból a szempontból, hogy kohéziós pénzeikből ők költik a legtöbbet környezetvédelmi projektekre: Bukarest 45, Szófia pedig 42 százalékot.
Az uniós klímavédelmi célok elérését (20 százalékos szén-dioxid-csökkentés és a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra növelése 2020-ig) a keretből 48 milliárd euróval segítik. Ezen belül a vasutakra 23, a tiszta városi közlekedésre 6, a megújuló energiákra 4,8, energiahatékonyságra pedig 4,2 milliárd jut. Kifejezetten a kis- és közepes vállalkozások környezetvédelmi fejlesztéseit (környezetbarát termékek és termelési eljárások) 3 milliárd euróval támogatja az unió.
További pluszforrást jelenthet a tiszta energia térnyerését és az energiahatékonyságot célzó projektek számára, ha a tagállamoknak sikerül végre megállapodniuk az 5 milliárd eurónyi el nem költött EU-pénz bizottság által javasolt felhasználásáról (VG, február 23., 5. oldal). Az EurActiv jelentése szerint a tagállamok holnapi nagyköveti találkozóján a cseh elnökség új javaslatot mutat be, miután a múlt heti egyeztetéseken közeledtek az álláspontok. A viták középpontjában most az a kérdés áll, hogy a pénzt gyorsan végrehajtható vagy hosszabb távú projektekre költsék. Mint ismert, Magyarország egy Szlovákia és egy Horvátország felé kiépítendő gázvezetékkel érdekelt ezekben a tervekben.
 

Világgazdaság