Írjon nekünk!

Név:

E-mail:

Képgaléria:

Videók

Postacím: 7621 Pécs, Mária u. 8. (Ferling Kft.)
Telefon: (72) 512-370
E-mail: titkarsag@biomasszaeromuvek.hu
Hivatalos ügyintézés helye:
Pannon Hő Kft.
7630 Pécs, Edison u. 1.

Ökomozaik

Giampaolo Crepaldi püspök, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának titkára a környezetvédelmi világnap alkalmából kiadott múlt heti üzenetében közzétette a „környezetvédelem tízparancsolatát”. 

Giampaolo Crepaldi püspök, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának titkára a környezetvédelmi világnap alkalmából kiadott múlt heti üzenetében közzétette a „környezetvédelem tízparancsolatát”. Az egyház társadalmi tanításának kompendiumából a környezetről szóló fejezet főbb gondolatait igyekeztek tíz pontban összefoglalni, hogy megismertessék a keresztény közösségekkel és mozgalmakkal „az egyház rendkívül gazdag társadalmi tanítását a környezet és a környezetvédelem kérdéseiről”. Nem tekinthetjük a természetet pusztán manipulálható kísérleti objektumnak vagy kiaknázandó erőforrásnak; de nem is abszolutizálhatjuk, nem helyezhetjük az emberi személy méltósága fölé. Környezeti felelősségünk a jövendő nemzedékekre is kiterjed. Fontos megerősíteni az erkölcs és az emberi jogok elsőbbségét a technológiával szemben. A gazdasági fejlődésnek számolnia kell a természet ritmusával és épségével, hiszen a természeti erőforrások korlátozottak. Minden, természetes erőforrásokat felhasználó gazdasági tevékenységnek bele kell kalkulálnia költségvetésébe a környezet megóvásának költségeit. Az életmódot mind egyéni, mind társadalmi szinten a józan önmérsékletnek és az önfegyelemnek kell meghatároznia. Az emberiségnek fel kell hagynia a fogyasztói magatartással, és olyan termelési módszereket kell előnyben részesítenie, amelyek tiszteletben tartják a teremtett világ rendjét, ugyanakkor minden ember szükségleteit kielégítik. A püspök szerint a széndioxid-kibocsátás csökkentése fontos, de vannak más fontos teendők is; megoldást kell találni a szegény, elmaradott területek problémáira. A globális felmelegedés megfékezésére irányuló kormánystratégiák gazdaságilag nehezen fenntarthatóak, azaz túl költségesek. Nem szabad elrugaszkodnunk a valóságtól: a mai gazdasági rendszereket képtelenség volna kizárólag alternatív energiaforrásokból működtetni. A nukleáris energia katonai célú felhasználását az egyház elítéli, de nem ellenzi a békés célú alkalmazást. (magyarkurir.hu)

 
Morris Pedro, egy 36 négyzetméteres boltban tevékenykedő mikrovállalkozó szerint „az állam agyonreguláz minket, s esélyünk sincs rá, hogy az üzlet etikája szerint éljünk és működjünk”. „Üzletemben évente 5-6 ezer papírzacskót használunk. Ezért kb. 80 forintot kellene fizetnem, de úgy, hogy először egy magántulajdonban lévő Kht-nál kellene 15 ezer forintért regisztrálnom, az itt kapott GLN-szám alapján igényelhetek a minisztériumnál KÜJ-számot, a két azonosítóval fordulhatok végül a VPOP-hoz, ahonnan megkapom a bevallás letöltéséhez szükséges VPID-számot. A felhasznált zacskókról a havi bevallás elektronikusan a vámhoz benyújtandó, a kitöltési útmutató 46 oldal. És akkor már csak az összeg arányos részét kellene átutalni banki úton. A környezetvédelem, sokkal többet ér, mint évi 80-100 forint. De hogy a bank átutalásonként 500 forintot kapjon, a magán Kht a regisztráció ürügyén 15 ezret, ráadásként sok-sok költséges állami munkahely létjogosultságát igazoljam ennek adminisztrálásához, ellenőrzéséhez, ez biztos nem a környezetvédelmet szolgálja. Ám ha nincs a csomagolóeszközökről számla, akkor nincs macera!”
 
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG
 
Elkészült a magyar hibrid autó prototípusa. A Duo változat hétköznap, kevesebb utassal két Solo minire bontható. A Solo száz kilométeren 1,5-2 liternyi bioüzemanyaggal is beéri, kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása 23-30 gramm. Az autó könnyű, tartós, ám drága anyagokból készül: nem a gyártásnál, hanem az üzemeltetési költségeken kell takarékoskodni, ami minden környezetbarát rendszerre érvényes. Nem lesz drágább egy mai kisautónál. (Nb 17)
 
A Honda megkezdte az első üzemanyagcellás személyautó sorozatgyártását. A nagynyomású hidrogént tankoló járműben üzemanyagcellában nyert árammal meghajtják az autó elektromotorjait. Egy hidrogénfeltöltéssel 620 km-t lehet megtenni. (NG 17)
 
A Magyar Kerékpárosklub közlekedési munkacsoportja elkészítette a Kerékpáros Budapest programot. A klub szerint nincs szükség minden utcában önálló kerékpárút építésére. A meglévő közlekedési hálózat kerékpárosbarát fejlesztésének lépései: forgalomcsillapítás, sebességcsökkentés, konfliktuspontok kezelése, forgalomszervezés, az útpálya újrafelosztása (külön biciklisáv kialakítása), önálló kerékpárút építése. Mindebből kiderül, hogy az új javaslat a költséges kerékpárutak építését csak legvégső esetben teszi szükségessé. (MH14)
 
KLÍMAVÁLTOZÁS, SZÉNDIOXID, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
 
Kína ökológiai lábnyoma megduplázódott az 1960-as évek óta. A WWF szerint ma több mint kétszer annyi természeti erőforrást használ fel, mint amennyi fenntartható lenne. Ökológiai lábnyoma 1.6 hektár/fő volt 2003-ban. Ez a szám még mindig alacsonyabb, mint a világ lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma, ami 2.2 hektár/fő. Sőt kifejezetten kevés, ha összehasonlítjuk egy finn 7.6-os vagy egy magyar 3.6-os lábnyomával. Azonban Kína másfél milliárdos népességszámával és hihetetlenül gyors gazdasági növekedésével olyan terhet ró a Földre, melyet mindenképpen kezelni kell. A WWF úgy véli, hogy a fejlett államoknak támogatniuk kell Kínát is. Csak így érhető el, hogy az ottani gazdasági növekedés a leginkább környezetbarát és hatékony technológiák alkalmazásával, a kibocsátás és a szénintenzitás csökkentésével történjék. (Nb 13)
 
Barack Obama kvótarendszerrel kívánja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére szorítani a vállalatokat; a cél 2050-ig a 80 százalékos mérséklés elérése. A republikánus McCain célja 2050-ig 60 százalékos mérséklés elérése. Obama támogatná a nap- és szélenergia fokozott kiaknázását, az atomenergiát illetően óvatos: csak azután engedélyezne új erőműveket, hogy megoldották a biztonság és a hulladéktárolás kérdéseit. Nem támogatja az üzemanyagokat terhelő szövetségi adó ideiglenes felfüggesztését. McCain nem ösztönözné a nap- és szélenergia fokozott kiaknázását, mondván, a szubvenciók torzítanák az energiapiacot. Az atomenergiát határozottan támogatja; szerinte hiba volt korlátozni a szektor növekedését. (VG 13)
 
Szanyi Tibor szerint a kormányzati intézkedések között nem szerepel a távhőszolgáltatás áfatartalmának mérséklése. A kabinet inkább egy kompenzációs mechanizmussal kíván könnyíteni a távfűtéses otthonban élők gondjain. (Nv 14)
 
Brüsszel az adócsökkentést nem tartja megfelelő eszköznek az olaj árának féken tartására, mivel az olajtermelő országok beáraznák a különbséget. A helyes út a megújuló forrásokra való átállás. Az EU bizottsága - a tagállamokra bízva a választ - felveti: vessenek ki különadót az olajcégek extraprofitjára. Ez tagországi hatáskör. A bevételből a szociális kompenzációt és az energiapolitikai és klímavédelmi célokat is fedezni lehetne. (Nb 12)
 
Varró László a Mol vezető közgazdásza szerint hiába magas az ár, azt a kereslet csökkenésével nem lehet rövid idő alatt kiegyensúlyozni. Kevesebbet kellene autózni, helyette a tömegközlekedést használni, de az élet azt mutatja, hogy erre az emberek a magas ár ellenére sem hajlandók. A másik lehetséges út az autópiac átalakulása. Ez meg is kezdődött. De az autópark lecserélődésére két évtizedre van szükség. (NG 16) Az olaj addig drágul, amíg az ár át nem lépi a tűréshatárt. Akkor visszaesik a kereslet, az európai és az amerikai fogyasztó változtatni kényszerül életmódján, nagyobb figyelmet kell fordítania a takarékosságra. Ez majd mérsékli az árat, ahogy az a hetvenes évek drámai olajárrobbanásai után történt. (Nb 16)
 
Az Egyesült Államokban a republikánusok megakadályozták, hogy a szenátusban átmenjen az olajtársaságok különadójáról szóló törvényjavaslat. Megakadályozták azt is, hogy meghosszabbítsák az alternatív energiaforrások és az energiatakarékos berendezések év végével lejáró adókedvezményét. (NG 18)
 
A csúcsokat döntő kőolajár előnyös trendeket is elindított a világban – az iparosodott országok kénytelenek csökkenteni energiaigényüket, miközben a cégek dollármilliárdokat fektetnek a megújuló forrásokat kiaknázó technológiák fejlesztésébe. A Reuters olajkonferenciáján a vezető olajipari cégek és az alternatív energiaipari beruházások közötti kapcsolat is napirendre került. Mint kiderült, az Exxon, a Shell és a BP részvényesei egyaránt fontosnak tartják, hogy a cégek növeljék beruházásaikat a szektorban, viszont a BP kivételével az olajipari óriások menedzsmentjei inkább elzárkóznak a lehetőségtől. (VG 18)
 
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
 
Fülöp Sándor csatlakozott Sólyom László véleményéhez, amely szerint nem az atomerőmű bővítésével, hanem inkább takarékossági programokkal és alternatív energiaforrások fejlesztésével kell kilábalni az energiaválságból. (MN 18)
 
Ősztől működhet a bátaapáti tároló. Már megvan az építési, környezetvédelmi, vízjogi, létesítési engedély, az utolsó simításokat végzik a technológiai és a beléptető épületeken. A Bátaapátiba hozott kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék útját, elhelyezését szigorúan ellenőrzik, ebben részt vesznek a környékbeli településen lakók is, akik közül egy 17 tagú ellenőrző csoportot választottak, így folyamatosan biztosítható a társadalmi kontroll. (NG 16)
 
Befejeződött a kutatás első szakasza, s Bátaszék környékén két év múlva elkezdheti az uránkitermelést az ausztráliai WildHorse Energy Ltd. magyar cége. Az urán kevésbé porózus kőzetek között van, ezért kitermelésére az olcsóbb és környezetkímélőbb helyben kinyerési technológia lehet a legalkalmasabb. A területen szeptembertől elvégeznek még egy geofizikai méréssorozatot, amire már döntően a kitermelés gyakorlati előkészítése miatt van szükség. (NG 12)
 
Komoly károkat okozott a Japán északi részét sújtó földrengés. Az egyik atomerőműben 20 liter radioaktív víz szivárgott ki két medencéből, amelyekben elhasznált fűtőelemeket tárolnak. Azonban mind a tíz reaktor normálisan üzemel, sugárzó anyag nem jutott ki a környezetbe. (Nv 16)
 
MEGÚJULÓ ENERGIA
 
A napelemes technológia céljai között szerepel, hogy a drága szilíciumot helyettesíteni tudják olcsóbb anyagokkal. A Sungri nevű amerikai cég abból indult ki, hogy a nagyítók használatával megsokszorozható a napsugarak erőssége, ezáltal 37 százalékkal több energiát tudnak termelni. Ennek eredményeként a szilícium helyett kevesebb és olcsóbb alapanyagot használnak fel a napelemek létrehozására. Ha valóban sikerül öt centért előállítani egy kilowattóra energiát, az világraszóló változásokat eredményezhet, hiszen azonnal helyettesíteni lehetne a fosszilis energiaforrásokat. (VG 17)
 
Közintézmények sorát fűtik geotermikus energiával Kisteleken. Ezekben évente 10-20 millió forint közötti a megtakarítás. A fűtésre kinyert víz 100 százaléka visszasajtoló kúton keresztül visszakerül a talajba. (Nv 16)
 
Miután ügydöntő népszavazáson a helyiek több mint 87 százaléka a beruházás megvalósítása mellett voksolt, Söjtör határában 2011-re felépülhet az Intertraverz Zrt. szalmaerőműve. Az erőmű az eredetileg tervezett 49.9 helyett 19.9 megawattos lesz. Az Interverz elsősorban gazdaságossági megfontolások, illetve a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében döntött egy kisebb létesítmény megvalósítása mellett. Az eredeti tervnek megfelelően egy pelletüzemet is felépítenek. Az erőmű, illetve a pelletüzem évente 150-170 ezer tonna, döntően helyben termelt növényt dolgoz fel. (NG 13)
 
A Transz-mediterrán Megújuló Energia Együttműködés (TREC) egy különböző nemzetiségű tudósokból álló hálózat. Víziójuk a kimeríthetetlen és tiszta, a sivatagi napból kapott energia. A közel-keleti és észak-afrikai homokdűnéket évi 630 ezer terawattóra energia éri. Ennek néhány ezreléke, négyezer TWh Európa idei igénye. Míg a vén kontinensnek sok áramra van szüksége és kevés nap éri, addig a sivatagi országok tele vannak napsütéssel, pedig nem is kell nekik annyi áram. Parabolatükrök gyűjtenék össze a fényt, az energianyalábbal vizet melegítenének, majd a kiáramló gőzzel turbinákat hajtanának meg. Még éjszaka is órákon keresztül képesek tárolni a hőenergiát sótömbökben, aminek köszönhetően egy ideig sötétben is foroghatnak a turbinák. A Szaharában nagyjából egy Magyarországnyi terület elég lenne az egész világ igényének kielégítéséhez, s ennek negyede kellene csak az EU szükségleteihez. A hatalmas sivatag méretéhez képest ez elenyésző. A technológia már bizonyított Kaliforniában és Nevadában. Dél-Spanyolországban napjainkban építenek ilyen elven működő erőműveket, Algériában, Marokkóban és az Egyesült Arab Emírségekben pedig most terveznek ilyen berendezéseket. (Nv 16)
 
TERMÉSZETVÉDELEM, TÁJ- ÉS FÖLDVÉDELEM
 
A genetikailag módosított növények, amelyek a Bacillus thuringiensis segítségével pusztítják el kártevőiket, nem tesznek kárt azok természetes ellenségeikben. A Cornell Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a káposztamoly lárváiban élősködő fürkészdarázsra hogyan hatnak a rovarölő szerek, valamint maga a génmódosított növény. A növény duplán hatékony – egyrészt megöli a kártevőt, másrészt hagyja érvényesülni annak természetes ellenségét is. (VG 17)
 
A Greenpeace vizsgálata szerint a Bayer német vegyszergyártó cég termékei jelentik a legnagyobb veszélyt az emberek egészségére és a környezetre. A „mérgező toplista” további résztvevői a svájci Syngenta, az amerikai Monsanto, a német BASF és az amerikai Dow Chemical. Rovarirtói közül a Monsanto forgalmazza a legnagyobb arányban a különösen mérgező termékeket, de a globális eladási volumenből kisebb a részesedése. Manfred Krautter, a Greenpeace szakértője szerint a globálisan árusított 512 rovarirtó termék közül 246 különösen káros az egészségre és a természetre. Ezek időzített bombákként működnek, fenyegetve az emberek egészségét, számos veszélyeztetett állat- és növényfajt. A politikusoknak szigorítaniuk kell az EU rovarirtókra vonatkozó törvényeit, hogy védelmezzék egészségünket és megőrizzék a biológiai sokféleséget. Be kell tiltani az olyan rovarirtókat, amelyek rákot okozhatnak, megváltoztathatják a géneket és károsíthatják a reproduktív, az endokrin vagy az idegrendszert. (MN 17)
 
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
 
Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke szerint nyomasztja az ágazatot, hogy a kormány 2002 óta fiókban tartja a víziközmű törvényt, amely megszüntethetné a víz- és csatornaszolgáltatás 1990 óta fennálló kaotikus állapotát. Nagy a veszélye annak is, hogy hamarosan elszabadul a vízmű-privatizálás az állam és az önkormányzatok körében. Márpedig nemzeti érdek, hogy legalább a vízbázisok és a közművek hazai tulajdonban maradjanak, és lehetőleg a szolgáltató cégek is. A regionális vízművek részvényeinek tervezett tőzsdei bevezetése átgondolatlan és aggályos. Semmi sem biztosítja, hogy a kibocsátott részvények valóban hazai kisbefektetők vásárolhatnák meg. A globális klímaváltozás miatt hazánk jó minőségű, és nagy mennyiségű vízkincse egyre értékesebbé válik a nemzetközi tőke számára is, ezért nemzeti érdekünk, hogy okuljunk az elmúlt tizennyolc év közszolgáltatásokat érintő privatizációs gyakorlatának tanulságaiból. Sajnálatos, hogy a kormány lényegében leállította a vízbázis-védelmi programot. (MH 16)
 
Ányos József szerint a környező országok már konkrét lépéseket tettek a víz esetleges visszatartása érdekében. A határ 100-150 kilométeres körzetében még a kis patakoknál is van gát, sok helyütt víztározó, míg itthon még mindig az esetleges felesleg mihamarabbi lezavarása a legfőbb szempont. Eközben a klímaváltozási kutatások sürgető feladatként jelzik a vízbázis megőrzését. (NG 12) Magyarországon gyakorlatilag leállhat a polgári kormány idején indított vízbázis-védelmi program. (MN 12) Orbán Viktor szerint hazánknak egyetlen nagyon értékes kincse van, ez pedig a víz, amelynek elkótyavetyélését már el is kezdte a mostani hatalom. (MN 13)
 
Kilencvenszázalékos támogatással szavazta meg az Európai Parlament a „lex Rábát”, a Vizekre vonatkozó környezetminőségi normák című jelentést. A direktíva, ha az Európai Tanács is megerősíti, jóval szigorúbb vízvédelmi szabályok megalkotására kötelezi majd a nemzeti döntéshozókat, 33 szennyező anyag, köztük rovarirtó szerek esetében konkrét határértékeket is előírva. A közös vízvédelmi irányelv alapján sokkal könnyebb lesz eljárni az olyan határon átnyúló környezetszennyezések estében is, mint a Rába habzása. Olajos Péter szerint történelmi pillanathoz érkeztünk: a javaslat tartalmazza a határon átnyúló vizek esetén a tagállamok közötti szabályozás és felelősség alapelvét. (MN 18)
 
A Balaton-törvény számos környezetvédelmi garanciát is tartalmaz. A felülvizsgálat során hangsúlyos elem volt a kedvezőtlen folyamatok, így a beépítésre szánt területek túlnövekedésének, az értékes táji elemek eltűnésének, a védelmi szint csökkenésének átfogó elemzése. A stratégiai környezeti vizsgálat környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból kedvezőnek ítélte meg az új törvény célkitűzéseit. (NG 17)
 
Czigler László nem érti, hogyan lehetett eltitkolni a Balaton történetének eddigi legnagyobb halpusztulását? A döglés hosszan elhúzódott, 40-50 napig, április közepétől május végéig tartott, és a tó egész területére kiterjedt. Napi mennyisége tehát egy-egy helyen „kezelhető” szinten maradt. Szervezetten távolították el a haltetemeket, de hiába tüntették el szép csendben a dögöket, az elpusztult halak nemcsak a horgászoknak hiányoznak, hanem a tó élővilágából is, tovább rontva a tó amúgy is felborult ökológiai állapotát. A halállomány kb. fele pusztulhatott el. Mitől döglött meg ilyen sok hal? Ugyanattól, amitől az algák nem tudnak a tóban elszaporodni és ugyanattól, amitől a hínár sem tud növekedni. Ha sok a foszfor, és mégis kevés az alga, akkor az osztódásukat akadályozó algaméregből van sok. A tihanyi limnológiai intézet által vizsgált minták 30 százaléka „számottevően toxikus” volt. (Nb 14)
 
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
 
Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport jogásza szerint az intézményesített korrupció lehetőségét hordozza magában, hogy a kormány javaslata szerint egy építésügyi igazgatási szakértő bevonása esetén a beruházók az építési engedélyt gyorsított eljárásban szerezhetik meg. Az építtetők egy általuk fizetett szakértővel végeztetik el az egész engedélyeztetési folyamatot, és a szakértő dokumentumait, szakhatósági állásfoglalásait a felügyelőségek nem vizsgálják. Nem tartanak még helyszíni szemlét sem egy kiemelt építkezésnél, ami elfogadhatatlan. Fülöp Sándor ombudsman szerint az európai és a magyar környezeti jogban a honvédelmi érdekek valóban elsőbbséget élveznek, de az ilyen zónák kijelölésének nagyon pontos indoklást kell adni, nem szabad megrekedni az általánosságok szintjén. (MN 18)
 
Noha első körben az Országgyűlés – több szocialista képviselővel együtt – elutasította, hogy Tatabányán ötven megawattnál nagyobb teljesítményű erőmű épülhessen, másodszor már zöld jelzést adott a beruházásnak. A kérdést a kabinet azért vitte ismételten a képviselők elé, mert véleményük szerint „koherenciazavar” történt. Bencsik János szerint egy kanadai cég építene hulladékégetőt a területen. (MN 18)
 
Várhatóan leállítják a Köki Center építését Kőbánya-Kispesten. A Levegő Munkacsoport és a Civilek Érdekvédelmi Fóruma Kispestért pert nyert az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség ellen, amelynek határozata szerint a Kőbánya-Kispest metróvégállomás mellé tervezett bevásárlóközpont környezeti hatása nem lenne jelentős. A civilek azzal érveltek, hogy a több mint ötvenezer négyzetméteren kereskedelmi funkciót, egész területét nézve csaknem száznyolcvanezer négyzetmétert elfoglaló Köki Center továbbra sem hagyna helyet a minimálisnál több zöldfelületnek. A bíróság ítélete szerint új környezetvédelmi eljárást kell lefolytatni. Ennek befejeztéig a beruházónak le kellett volna állítania az építkezést, de nem tette meg. A környezetvédők és a civilek bírósághoz fordultak. Az ítélet nekik adott igazat azzal az indokkal, hogy az építkezés folytatása súlyosabb károkat okozna a környezetben, mint a leállítás. Az építési engedélyt kiadó XVIII. kerületi jegyző már köteles az építkezést leállíttatni. (MH 16)
 
Átadták a Zala-völgyi hulladékgazdálkodási rendszer harmadik ütemét. 800 szelektív hulladékgyűjtő-szigetet, válogatóudvarokat, átrakóállomást, valamint egy közel 50 ezer négyzetméteres depót épített a Vegyépszer Zrt. a Zala völgyében. A hagyományos házi szemétnek csak 10-15 százaléka nem hasznosítható, ez kerül a lerakóba végleges elhelyezésre. A rendszer három ütemében összesen több mint 280 település kommunális hulladékát dolgozzák fel, illetve helyezik el. A depó szigorú előírások szerint épült, amellyel garantálható a hulladék teljes és tartós – akár 100 éves – elszigetelése a környezettől. Gázkivezető és -elvezető rendszer gondoskodik a keletkező biogázok és a csapadék elvezetéséről is. A bekerülő hulladékot gépekkel tömörítik, és sávonként lefedik, amíg a halom el nem éri a végső, 10-15 méteres magasságát. Végső állapotában, 10-15 esztendő múlva fű borította domb marad a területen, amely beleillik az azt körülvevő környezetbe. (MN 16)
 
Titokban, a szükséges engedélyek nélkül nagy mennyiségű rákkeltő és mérgező gyógyszergyári alapanyagokat tett le 2006-ban egy Kft. a Pest megyei Törtel határában. A CF Pharma Kft. egyebek között ötvenezer liter acetont, öt tonna rákkeltő benzil-kloridot tárolt a Gerje-patak közelében. A cég elismerte a történteket, és most az előírásoknak megfelelően akar telepet nyitni a faluban. A CF Pharma építési engedélyt kapott az önkormányzattól a veszélyes anyagok tárolására, és ezekben a hetekben megpróbálja pótlólag beszerezni a hivataltól a működési engedélyt is. Czeróczki János polgármester bejelentette, azon dolgoznak, hogy ne kaphasson a cég telepengedélyt, de az illetékes környezetvédelmi hivatallal eddig eredménytelenül tárgyaltak. Garaczi Sándor, a CF Pharma igazgatóhelyettese szerint a szakhatósági engedélyeket már megkapták, csak a jegyző által kiadott működési engedélyre várnak. Mivel a telephelyre sokat költöttek, nem akarnak elköltözni. Illés Zoltán szerint a cég egy, a mérgező anyagok tárolásáról szóló 2006-os kormányrendelet hiányosságát használta ki. A vegyipari lobbi nyomására nem került rá a listára a falu határában korábban elhelyezett két rákkeltő szer, így a szükséges engedély kiadása után a törvény szerint vissza is hozhatják ide. Illés azt javasolta a törtelieknek, érjék el, hogy helyi népszavazást írjanak ki a telepről. (MH 16)
 
Forrás: Heti Ökopol
 
 

gondola

2008-06-20


Vissza a főoldalra
lablec