Novembertől akár 3-5 százalékos áramár-emelkedés is bekövetkezhet. Ennek elsősorban nem a tüzelőanyag drágulása az oka, hanem az, hogy a hazai jogi környezet rendezetlen. Jelentős árnövelő tényező például, hogy egyre több, úgynevezett zöldáramot mind magasabb áron kell kötelezően megvenniük a fogyasztóknak. Tavaly még ?csak? mintegy 60 milliárd forintot kellett a felhasználóknak a környezetbarát módon előállított villamos energia megvásárlására fordítaniuk. Idén ugyanerre a célra már hozzávetőleg 100 milliárd forintot kell kiadniuk. A szakma a környezetkímélő áramtermelés támogatásának az átalakítását szorgalmazza.

November elejétől akár 3-5 százalékkal is növekedhetnek a lakossági áramdíjak. A szolgáltatók már be is nyújtották áremelési igényeiket a Magyar Energia Hivatalhoz. Ezúttal azonban nem a tüzelőanyagok drasztikus drágulása, hanem a piacszabályozás hiányosságai miatt változnának a tarifák ? állítják szakértők.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője elmondta: az áremelkedések mögött egyértelműen az húzódik, hogy hiába történt meg az árampiac teljes megnyitása másfél évvel ezelőtt, idehaza nem indult meg a verseny a szolgáltatók között. Ennek oka pedig az, hogy a kormányzat továbbra is beavatkozik a piac működésébe, és ezzel akadályozza a valódi versengés elindulását.

A szakember példaként elmondta: a kormány szociális és foglalkoztatáspolitikai okokra hivatkozva olyan nagy kapacitású erőművet támogat, amely évről évre jelentős veszteséget termel. Ez pedig önmagában is drágítja az elektromos energiát. Emellett a szakhatóság kötelezően előírja az úgynevezett zöldáram ? áramot és hőt egyszerre előállító kapcsolt blokkokban, illetve szél-, nap-, geotermális vagy biomassza­erőművekben termelt elektromos energia ? átvételét. Ez pedig több szempontból is egyre növekvő gondot jelent. Egyrészt például szélturbinák esetében szabályozási gondok jelentkeznek, amikor a szél fújni kezd, nagy mennyiségű energia jelenik meg a hálózaton, majd a szélcsend kialakulásakor eltűnik onnan. A kieső árammennyiséget pedig a rendszerirányítónak azonnal pótolnia kell, ami jelenetős mennyiségű tartalékkapacitás fenntartását teszi szükségessé. Ez pedig jelentős költségekkel jár. Emellett gondot okoz az is, hogy a környezetbarát áramot kötött áron, a korábbi kilowattonkénti 24-25 forint helyett 32-33 forintért kell átvenniük a területi szolgáltatóknak a termelőktől, ami hozzávetőleg a másfélszerese a piaci árnak. Ez egyre inkább megterheli a fogyasztók zsebét, mert a zöld­áram aránya a korábbi tíz százalék alatti szintről az elmúlt időszakban 20 százalék körülire szökött fel az össztermelésben. Vagyis több ?környezetkímélő? áramot kell megvásárolniuk a felhasználóknak, és a korábbinál, illetve a piacinál jóval magasabb áron. Tavaly még éves szinten megközelítőleg ?csak? 60 milliárd forintjába került a fogyasztóknak a zöldáram megvásárlása. Míg idén ugyanerre a célra hozzá­vetőleg 100 milliárd forintot lesznek kénytelenek kiadni a felhasználók. Ez pedig a háztartások, illetve a vállalkozások romló fizetőképességét figyelembe véve óriási teher. A gondokat súlyosbítja, hogy az év eddig eltelt részében mintegy hét százalékkal visszaesett idehaza az áramfogyasztás. (Ez a jelenség a globális gazdasági válság hatásai miatt Európa-szerte tapasztalható.) Az áram iránti kereslet csökkenése pedig árfelhajtó tényező ? jegyezte meg a kutató. Az igény mérséklődése miatt ugyanis a nem zöldáramot ­termelő erőművekben csökkenteni kell a termelési kapacitást, így visszaesik az adott erőműtársaság bevétele, miközben a költségei nem lesznek kisebbek. Így fajlagosan a korábbinál többe kerül egy kilowattnyi áram előállítása. A költségeiket pedig a társaságok a mai törvények szerint érvényesíthetik az áraikban. Ez a végfelhasználó számára is áremelést hozhat.

Hozzáértők felhívták a figyelmet: a zöldáram­probléma fokozódhat. Miután az őszi, illetve a téli hónapokban drasztikusan megnő az igény a távhő iránt, aminek a nagy részét az úgynevezett kapcsolt erőművekben állítják elő, amelyek egyszerre termelnek áramot és hőt. A hőtermeléssel együtt pedig fokozódik a piaci árnál jóval drágább kötelezően átveendő áram termelése.

Hegedűs Miklós úgy véli: a kormányzatnak előbb-utóbb fel kell hagynia azzal, hogy versenyt akadályozó módon beavatkozik a piac működésébe. Addig ugyanis nem várható árcsökkenés, amíg nem alakul ki tiszta verseny az áramszektorban, illetve az árképzés nem válik átláthatóvá. Most ugyanis zűrzavaros módon, különböző alkuk során dől el, hogy miként alakulnak az áramtarifák.
 

Népszava