Az európai gazdáknak 2020-ig legalább 20 százalékkal kell csökkenteniük a mezőgazdaságban a károsanyag-kibocsátást, elsősorban azáltal, hogy biomasszát állítanak elő és megkötik a szenet a talajban. Magyarország különösen érintett a csökkentésben. Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos szerint azonban külső segítség nélkül a csőd fenyegeti a gazdákat.

Az európai mezőgazdaság gázkibocsátása már csökkent 20 százalékkal 1990 óta, részben azért, mert kevesebb a lábasjószág, és mert jobb a farmgazdálkodás és a technológia.

Ennek ellenére az Európai Unióban továbbra is folynak a kísérletek, hogy csökkentsék a gázkibocsátást még a decemberi koppenhágai klímacsúcs előtt, hogy ezzel az EU elérje a következő évtizedre kitűzött magas célokat.

Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa kedden (szeptember 15.) elmondta, a mezőgazdasági szektorban a metán-, nitrogénoxid- és szén-dioxid-kibocsátást kell csökkenteni.

„[A szektor] többet tud tenni annak érdekében, hogy a szenet megkösse a termőföldben”, közölte az európai mezőgazdasági miniszterek dél-svédországi találkozóját követő sajtótájékoztatón kedden.

A gazdák azzal is csökkenthetik a gázkibocsátást, hogy több biomasszát termelnek az energia és újrahasznosítható termékek előállításának céljával, állította a biztos.

A gazdákat a megreformált Közös Agrárpolitikán (KAP) keresztül kell segíteni

Ugyanakkor Fischer Boel hangsúlyozta, hogy a gázkibocsátás csökkentéséhez szükséges változtatások meghozatalában a gazdákat támogatni kell.

„Nem dobhatjuk őket csak úgy a mélyvízbe: sokan közülük belefulladnának, ami katasztrofális következményekkel járna az élelmiszertermelés és a természet szempontjából”, jelentette ki.

Fischer Boel elmondta, a KAP állapotfelmérése és az uniós gazdaságélénkítő csomag segítségével több pénzt sikerült félretenni a gazdák klímaváltozás elleni küzdelmére.

Ugyanakkor elárulta, Európának „szinte biztosan” változtatásokat kell hoznia a KAP-ban, főleg 2013 után, hogy meg lehessen adni a gázkibocsátás csökkentéséhez a gazdák által igényelt támogatást.

„Közelről meg kell vizsgálnunk a jó termőföld-gazdálkodás ösztönzését, különösen a szénben gazdag földek, mint például a füves területek védelmét”, állapította meg a biztos.

Európának meg kell találnia az egyensúlyt a kötelező érvényű elvárások és pozitív ösztönzés között, tette hozzá.

Hangsúlyozta: „Az nem megoldás, hogy a gazdákra rázúdítjuk a szabályokat.”

Magyarország veszélyeztetett övezet

Az Európai Bizottság által 2007-ben megrendelt felmérés szerint Magyarország éppen a klímaváltozás miatt különösen veszélyeztetett övezetben, a „Kontinentális Délen” fekszik.

A Madridi Politechnikai Egyetem által készített kutatás nyolc kockázati tényezőt azonosított, melyből négy különösen jelentős. A legnagyobb kockázatként a vízellátás csökkenését értékelik, amely az éves esőzés csökkenése miatt következhet be. A tanulmány azt javasolja a gazdáknak, kezdjék meg a víztározási lehetőség kiépítését a földjeiken, hogy ne érje őket váratlanul a változás.

A kutatást végző szakértők a megváltozott, vagy változó környezethez való alkalmazkodási technikákat is felvázolnak: Magyarország számára azt javasolják, kezdje meg azoknak az új típusú vetőmagoknak és új biológiai kultúráknak az azonosítását, melyek a jelenlegi termeléssel összeegyeztethetőek. 

(EurActiv, Reuters)

Vélemények:

Az EU gazdáinak lobbyszervezete, a Copa and Cogeca egyetért azzal, hogy a mezőgazdaság pozitív szereppel bírhat a klímaváltozás elleni küzdelemben, de azt is kihangsúlyozza, hogy „egy erős KAP, a szükséges ösztönző erővel létfontosságú” ennek megvalósításához.

Padraig Walshe, a Copa elnöke felhozott néhány példát arra, hogy a mezőgazdaság hogyan tud alkalmazkodni a klímaváltozáshoz úgy, hogy közben mérsékli is azt. „Ha termeszteni tudnánk olyan növényeket, melyek jobban viselik a vízhiányt vagy a nedvességet, akkor azzal a gázkibocsátást is csökkenthetnénk, azáltal, hogy növelnénk az olyan energia-intenzív ráfordítások hatékonyságát, mint például a trágyázás”, közölte.

Továbbá, az EU mezőgazdasági „alternatívát tud nyújtani a fosszilis üzemanyagokra és az olajalapú termékekre. Képes elkülöníteni a szenet a talajban és a biomasszában, és fokozni az ökoszisztéma rugalmasságát”, tette hozzá Walshe.

A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) arra szólította fel az illetékeseket, hogy helyezzék a mezőgazdaságot az ENSZ klímatárgyalások középpontjába. Gerald Nelson, az IFPRI fő kutató ösztöndíjasa elmondta, hogy míg a mezőgazdaság felel a káros gázkibocsátás 14 százalékáért, egyben „egyedülálló szerepe” is van a többi szektor által kibocsátott gázok elnyelésében.

Ebből kifolyólag „bármely összeg, melyet az ENSZ tárgyalásokon [a klímaváltozáshoz való] alkalmazkodásra tesznek félre, érintenie kell a mezőgazdaságot is. El kell kezdenünk új növényfajták kitenyésztését, új fizikai infrastruktúra kiépítését, hogy a mezőgazdasági termelést rugalmasabbá tegyük, valamint új, a rugalmasságot segítő intézmények létrehozását, mind hazai, mind nemzetközi szinten”, hangoztatta Nelson.

Az intézet szerint a mezőgazdaság képes mérsékelni a gázkibocsátást „a mezőgazdasági technológiák és gazdálkodási gyakorlatok megváltoztatása” és új növénykeresztezések által, mely utóbbiak több évelő, vagy mélyebbre nyúló gyökérrendszerrel rendelkező növényekre is kiterjednének. Az ilyen növények segítségével több szenet lehet megkötni a talajban (EurActiv 2009.04.10.).

EurActiv.hu