Az országok közötti párbeszéd megindítását hivatott segíteni a november 15. és 17. között a magyar Constellation Energia Intézet és a varsói Keleti Intézet (Instytut Wschodni) által immár másodszor is Budapesten tartott IV. Energia Fórum elnevezésű regionális konferencia. A nagyszabású eseményen a régió vezető politikusai és energetikai szakemberei - kiegészítve az Egyesült Államok, Oroszország és Nyugat Európa meghívott vendégeivel - vitatják meg a régió legfontosabb, hosszú távú energiapolitikai kérdéseit.

A közép-kelet-európai régió országainak energiastratégiai kihívásai nagyon sok tekintetben hasonlítanak egymáshoz, ám a közös problémák ellenére a régió országai alig tudnak valamit szomszédjaik energiastratégiájáról és tervezett lépéseiről. Ráadásul a régió országai, amikor saját energiastratégiájukról döntenek, szükségszerűen olyan döntéseket hoznak, amik közvetve kihatnak szomszédjaik energetikai helyzetére. Az ellátásbiztonság, az energiahatékonyság, a diverzifikáció valamint a megújuló energiaforrások bevonása terén a tapasztalatcsere, a közös gondolkodás és a közös fellépés nagyban befolyásolhatja az országok jövőbeli sikerét.

A Sólyom László magyar köztársasági elnök védnöksége alatt szervezett konferencia első napját egy panelbeszélgetés nyitja, amelyen Richard L. Mornigstar, az Amerikai Egyesült Államok eurázsiai energiakérdésekkel megbízott rendkívüli nagykövete, Mirek Topolanek, Csehország volt miniszterelnöke, Alexander Babakov, az oroszországi Állami Duma elnökhelyettese és Orbán Viktor, volt magyar miniszterelnök tartanak nyitóelőadást.

A konferencia első napjának további kiemelt előadói között található Németh Zsolt, a magyar országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Kóka János, a magyar országgyűlés Nabucco Bizottságának elnöke, Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója, Szabó György, a Falcon igazgatótanácsának elnöke és Konrad Kreuzer, az E.ON Hungária igazgatóságának elnöke.

Az energiaellátás a fenntartható fejlődés és szuverenitás egyik legfontosabb kérdése lett. Az Energia mint jóléti és függetlenségi tényező című plenáris ülés (Plenary session: Energy as a Factor of Prosperity and Sovereignty) részvevői ezt a kérdést járják körül.

A pénzügyi válság nem kis mértékben érinti az energia szektort is. A tőke hiánya a közép-kelet-európai országokban az energetikai befektetések egyik legnagyobb akadálya lett. Hogyan hatott a válság az energia szektorra és milyen elmozdulás várható a jövőben, erre keresi a választ a Pénzügyi válság hatása az energiaiparra (Impact of the Financial Crisis on the Energy Sector) elnevezésű szekció.

Állandó vita tárgya, hogy az ellátásbiztonság politikai vagy üzleti kérdés, politikai vagy üzleti projekt-e a Nabucco és a Déli Áramlat. Az energiakérdés egyszerre érint üzleti és politikai aspektusokat, a két terület határát nehéz megrajzolni. A vita várhatóan csak tovább fog erősödni, hiszen újabb és újabb stratégiai projekt ötletek születnek. Az Energiaellátás biztonsága felé - politika vagy üzlet? (Towards Secure Energy Supplies - Politics or Business?) című panel résztvevői között mindkét oldal képviselői jelen vannak.

A 2009. januári gázválság számos tanulságát máig nem vontuk le, miközben nagy valószínűséggel egy újabb ukrán-orosz gázvita elé nézünk idén télen. A Csontvázak a szekrényben: a 2009. januári gázkrízis tanulsága (Skeletons in the Cupboard: Lessons Learned from the January 2009 Gas Crisis) elnevezésű szekció igyekszik az eset valamennyi oldalát megvilágítani, az oroszt, az ukránt, és az elszenvedő felekét, továbbá a politikai, gazdasági és technológiai aspektusokat.

Az energiaszektorban drámai gyorsasággal fejlődik a technológia a hagyományos energiaforrások kiaknázására és a megújuló energiaforrások felhasználására is. A technológiai fejlődés korábban kiaknázhatatlannak vagy nem gazdaságosan kitermelhetőnek hitt energiahordozók felhasználását is lehetővé teszi, legalábbis belátható időn belül elérhetővé. A Növekedés az innováció révén. Energia és új technológiák (Growth Through Innovation. Energy and New Technologies) című szekció résztvevői az új technológia adta lehetőségeket vitatják meg.

A transz-atlanti szövetségnek vezető szerepe van a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Az Obama kormány célul tűzte ki, hogy Amerikát a klímaváltozás elleni küzdelem vezetőjévé teszi. Ennek első lépésére kerülhet sor a decemberi koppenhágai csúcstalálkozón. Obama a zöld ipartól várja az amerikai gazdaság fellendülését. Lesz-e zöld forradalom Amerikában és Európában? Lehet-e az Atlanti-óceán két partja szövetséges ebben a kérdésben? Ezen túl Az EU és az Egyesült Államok a Koppenhágai Konferencia közeledtével (The EU and the United States in the Run-Up to the Copenhagen Conference) szekció arra is keresi a választ, hogy milyen szerepe lehet Amerikának a közép-európai régió energiabiztonságának előmozdításában.

A közép-európai régió energiafüggőbb és energia behozatalában kiszolgáltatottabb, mint Nyugat-Európa. A közös uniós energiapolitika régiónk érdeke. Milyen irányba tart az Európai Unió? Az Európai energiabiztonság felé vezető úton: mi várható az Európai Uniótól? (On the Way to European Energy Security: What to Expect from the European Union?) szekció arra keresi a választ, hogy milyen eszköztára van az Uniónak az Európa két oldalán lévő különbségek megszüntetésére, a közép-európai régió energiabiztonságának és fenntartható fejlődésének előmozdítására.

A közép-európai régióban óriási fejlesztésekre lenne szükség az energia szektorban a következő években (csővezetékek, LNG terminálok, atomerőművek, összekötő vezetékek). Ráadásul privatizációk elébe is nézünk a szektorban. Fontos kérdés, hogyan tud a régió külföldi tőkebefektetést vonzani a jelenlegi gazdasági környezetben tervei megvalósulásához. A külföldi befektetések szerepe - hogyan vonzhat a közép-kelet-európai régió energetikai befektetéseket? (The Role of Foreign Investment - How to Attract Energy Investments to the CEE Region?) panelben erre keressük a választ.

Oroszországot sokkal jobban érintette a gazdasági válság, mint azt sokan várták. A válság kihat az orosz infrastrukturális fejlesztésekre, ennek következményei pedig érinthetik a közép-európai régiót is. A vártnál alacsonyabb olajárak miatt az orosz energiavállalatoknak kevesebb bevétele van a tervezettnél, ez lassíthatja közép-európai expanziós törekvéseiket. Az Orosz energiastratégia és az új gazdasági körülmények (Russian Energy Strategy and New Economic Realities) panel résztvevői körüljárják a válság Oroszországra gyakorolt hatását.

TőzsdeFórum