Az 1997-es kiotói egyezmény, amely az 1990. évihez képest 5%-ban határozza meg a fejlett országok kibocsátás-csökkentési kötelezettségeit, 2012-ben lejár. A koppenhágai klímakonferencián 2009. december 7. és 18. között ennek a jegyzőkönyvnek a folytatásáról kell megállapodásra jutni. A tanácskozás, amelyen 192 ország képviselteti magát, lehetőséget biztosít arra, hogy a világ vezetői együttes erőfeszítéssel megóvják a Földet és annak lakóit.

A formálódó klímaegyezmény célja az, hogy a globális felmelegedés a tudósok által még viszonylag elfogadhatónak tartott plusz 2 Celsius fokon belül maradjon. Az Európai Unió már kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ig legalább 20%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Arra is ígéretet tett, hogy 30%-ra növeli ezt az arányt, amennyiben más országok is csatlakoznak a vállaláshoz. Az EU azt is vállalta, hogy 20%-kal mérsékli energiafogyasztását, valamint az energiaszükséglete 20%-át fosszilis energiaforrások helyett megújuló energiaforrásból fedezi.

Tudósok szerint a globális felmelegedés szélsőséges időjárással, természeti katasztrófákkal, vízhiánnyal és a művelhető területek elsivatagosodásával fenyeget. A déli félteke szegény közösségei már most elszenvedik ezeket a hatásokat, de a következő évtizedekben az egész emberi társadalmat érinteni fogják.

A koppenhágai klímakonferencia honlapja: http://en.cop15.dk

A pápa korábbi üzenete

XVI. Benedek pápa abban a videóüzenetben, amelyet az ENSZ 64. közgyűlése keretében szeptemberben megtartott klímatanácskozás résztvevőihez intézett, hangsúlyozza: A globális fejlődés jelenlegi modelljét a teremtésért viselt nagyobb és megosztott felelősségnek kell átalakítania. Ezt nemcsak környezeti tényezők teszik szükségessé, hanem az éhínség és az emberi nyomorúság botránya is - fogalmaz a pápa.

Együttes erőfeszítésekkel olyan átfogó emberi fejlődést valósíthatunk meg, amely minden ember javát szolgálja ma és a jövőben egyaránt - fejti ki üzenetében. Utalva Caritas in veritate - Szeretet az igazságban kezdetű enciklikájára, olyan fejlődést sürget, amely az igazságban való szeretet értékeiből merít.

Akció Nagy-Britanniában

A Westminsteri Főegyházmegyében katolikusok ezrei vesznek részt a CAFOD szervezet által tartandó akción, a koppenhágai klímacsúcs kezdete előtt két nappal, december 5-én, szombaton. A nap 11 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik a Westminster apátság közelében, a katolikus Vincent Nichols westminsteri érsek és az anglikán Rowan Williams canterburyi érsek vezetésével. A résztvevők családbarát felvonulást rendeznek a Temze partján és a parlament épülete körül, hogy cselekvésre ösztönözzék a december 7-én kezdődő koppenhágai klímacsúcs résztvevőit.

A kezdeményezésről itt olvashatnak bővebben.

Harangozás a klímacsúcs alatt

Egy olaszországi környezetvédő hálózat arra szólít fel, hogy december 13-án délután 3 órakor egész Európában szólaljanak meg a templomok harangjai a szén-dioxid-kibocsátás növekedése elleni tiltakozásul. A szervezet felhívásában az áll: 350-szer szólaljanak meg a harangok. 350 ppm (azaz egymillió részecskényi levegőből 350 szén-dioxid) a szén-dioxidnak a levegőben mért határértéke, mely a tudósok szerint még biztonságos és ezzel a szinttel még elkerülhetők a klímaváltozás okozta katasztrófák. Ez az érték jelenleg 387 ppm.

Egy másik olaszországi szervezet, az „Új életmód" pedig arra hívja az egyházközségeket, hogy álljanak át a napenergia használatára, válogassák szelektíven a hulladékot és támogassák a tömegközlekedés használatát.

euroASTRA