Újraindulhat a mecseki szénbányászat

A folyamatosan növekvõ energiaigények, valamint az emelkedõ olaj- és földgázárak esélyt adnak arra, hogy a Mecsekben sokévi szünet után újrainduljon a szénbányászat.

 

A folyamatosan növekvõ energiaigények, valamint az emelkedõ olaj- és földgázárak esélyt adnak arra, hogy a Mecsekben sokévi szünet után újrainduljon a szénbányászat.

 

A folyamatosan növekvõ energiaigények már az elmúlt év drámai olaj- és földgázdrágulása elõtt lökést adtak az alternatív, illetve a már-már leírt energiahordozók termelésének: a pécsi székhelyû Calamites Kft. elõször 2005-ben állt a nyilvánosság elé azzal, hogy feltámasztaná a mecseki feketeszén-bányászatot, mégpedig az 1964-ben bezárt nagymányoki külszíni fejtésen. A geológiai "zárójelentés" szerint a mintegy 42 hektáros területen 2,3 millió tonna, külfejtéssel kitermelhetõ ipari szénvagyon van.

 

Sebestyén Pál, a társaság fõmérnöke korábban úgy nyilatkozott: évi százezer tonna szén kitermelésével kalkulálva Nagymányokon újabb 25 éven át folyhat a még a XIX. században elkezdett kitermelés. A társaság a jelenlegi szénárakat alapul véve mintegy évi 1,5 milliárd forintos árbevétellel kalkulál, a bányanyitás mellett egy 40 megawattos erõmû, valamint egy barlangfürdõ felépítése is szerepel a tervekben. Bár a régi brikettgyár porát ma sem kívánja senki, a helyiek többsége a munkahelyteremtésben, valamint a falu fejlõdésében bízva támogatja, hogy az országnak legyen ismét feketeszénbányája.

 

Jóllehet az elõzetes környezetvédelmi engedély már rendelkezésre áll, sõt a szükséges elkerülõ út tervezése is elkezdõdött, még nem tudni pontosan, mikor indulhat újra a kitermelés Nagymányokon. A nyitás költsége ugyanis meghaladja a 700 millió forintot, amit döntõen hitelbõl kíván elõteremteni a cég; a fejtés bezárását követõ tájrehabilitációra több tíz millió forintot kell letétbe helyezni, a szükséges gépek beszerzése pedig több mint százmillióba kerül, de a 3,2 kilométeres elkerülõ út sem lesz olcsó. A szakemberek úgy vélik, a kitermelés leghamarabb jövõre kezdõdhet el.

A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s

 

A korábban évente átlag 3-4 millió tonna szenet adó mecseki bányákat annak idején döntõen a gazdaságtalan kitermelés miatt kellett leállítani, ám azóta az árviszonyok megváltoztak - mindazonáltal néhány, a programnak egyébként drukkoló szakember azért megjegyzi, a magas kén- és hamutartalmú mecseki szenet nem lesz könnyû eladni.

 

A térség utolsó, Pécs-Vasason lévõ bányáját 2004 õszén zárták be, ez látta el alapanyaggal az immár a Dalkia-csoporthoz tartozó PannonPower Zrt. pécsi erõmûvét. Az erõmû tulajdonosai még a 90-es évek végén döntöttek arról, hogy a pécsi blokkokat földgázzal mûködtetik tovább, illetve új, biomassza-erõmûvet építenek. Ennek az elsõ, ötven megawattos blokkja már 2003-ban elkészült, ezután született döntés egy újabb, 35 megawattos erõmûvi egység felépítésérõl, amely elsõsorban a térségben termelt energiafüvet hasznosítja majd. Ez a beruházás várhatóan 2010-re készül el, a harmadik, tervezés alatt álló, szintén energiafüvet használó ötven megawattos blokk 2012-ben vagy 2013 elején áll szolgálatba. A két beruházás értéke meghaladja majd a 30 milliárd forintot.