Az éghajlatvédelmi kerettörvény hétfői parlamenti elfogadását sürgették a II. Magyarországi Klímacsúcs előadói tegnap Budapesten. Abban valamennyien egyetértettek: a kitűzött célok teljesítése jelentősen csökkenthetné az ország energiafüggőségét, s erősítené a befektetői bizalmat is, hiszen egyértelművé tenné, hogy Magyarországnak stabil és jó elképzelései vannak.

Az éghajlatvédelmi kerettörvény hétfői parlamenti elfogadását sürgették a II. Magyarországi Klímacsúcs előadói tegnap Budapesten. Abban valamennyien egyetértettek: a kitűzött célok teljesítése jelentősen csökkenthetné az ország energiafüggőségét, s erősítené a befektetői bizalmat is, hiszen egyértelművé tenné, hogy Magyarországnak stabil és jó elképzelései vannak.

Ez a konferencia előrelépést jelent a tavalyihoz képest, hiszen a szervező Klíma Klubnak sikerült két olyan réteget összehoznia, amelyek között elég nagy szakadék tátong: az üzleti szférát és a zöld mozgalmakat - emelte ki lapunk érdeklődésére Láng István akadémikus, a klímatörvényt kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke. Hozzátette, ha arra sincs fórum, hogy az érintettek beszélni tudjanak egymással, akkor semmi esély egy fenntartható gazdaság kialakítására. Egyes ipari körökben értetlenség és ellenállás fogadta a törvénytervezetet, pedig a benne megfogalmazott kibocsátás-csökkentési célok nem őket érintik elsősorban. A legnagyobb tartalékok ugyanis a háztartásokban és a közlekedésben vannak - mutatott rá.

Láng István megjegyezte azt is, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése mellett az éghajlatvédelmi kerettörvény legfontosabb eleme az alkalmazkodás elősegítése. A Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából a leginkább érintett terület. A szárazodás mellett ugyanis a hirtelen áradásokra is számítani kell a jövőben. A kőolajárak várható növekedése miatt pedig az egész világon meg fog változni az energiafelhasználás. Ha ezekre előre felkészül az ország, az nemcsak a versenyképességet javítja, de magát az országot is erősítheti - tette hozzá az akadémikus. Szerinte a fenntartható fejlődés az egyetlen járható út, azt kell csupán eldönteni, hogy várjunk, vagy inkább cselekedjünk. A válasz egyértelmű: cselekedni kell, mégpedig minél előbb - jegyezte meg.

Herczog Edit Európa Parlamenti képviselő szerint az energiapolitika előbb-utóbb meg kell egyezzen a klímapolitikával, hiszen a fosszilis erőforrásokat nem lehet a végsőkig kiaknázni. Csak egyetlen Földünk van - mutatott rá. Szerinte a klímatörvény a lehető legjobb időben készült el. Egyértelmű irányt mutat ugyanis azoknak a jelenleg hezitáló befektetőknek, akik arra keresik a választ, hogy milyen technológiai fejlesztésekbe vágjanak bele. A klímatörvény azt bizonyítja, hogy Magyarország előre lép, hiszen stabil és jó elképzelései vannak - jegyezte meg.

A politikus szerint Magyarországnak ki kellene emelkednie az uniós tagállamok közül. Lehetne az az ország, amelyet érdemes követni - jegyezte meg. Saját klímavédelmi törvénnyel jelenleg a világon egyedül az Egyesült Királyság rendelkezik, de számos európai országban napirenden van ilyen jogszabály megalkotása. A magyar klímatörvény mielőbbi elfogadása példát mutathatna, s "lökést" adhatna a többi országnak is. Magyarország pedig nemcsak presztizsét növelhetné, de a külföldi befektetők bizalmát is elnyerhetné - tette hozzá.
Gyulai Iván ökológus szerint az éghajlatváltozás számos tényező együttes hatásának eredménye, éppen ezért nem kezelhető pusztán az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozásán keresztül. Mint mondta, a klímaváltozásnak, a biodiverzitás csökkenésének, az éhínségnek, a pénzügyi válságnak közös gyökerei vannak, ezért rendszerszemléletű politikára lenne szükség

Népszava