A tiszta energia szektor bővülése a válságban is folytatódott, a szél-és napenergia rendszerek telepítésére többet költött a világ 2009-ben, mint a megelőző évben, valamint a bioüzemanyagok termelése is növekedett. A zöldenergia lehet a válságból való kilábalás legfőbb hajtóereje. A kormányzatok ugyanis jelentős beruházásokat terveznek az elkövetkezendő években, amelyekkel egyrészt csökkenhetik energiafüggőségüket, másrészt léphetnek a környezetvédelem érdekében, harmadrészt pedig munkahelyeket is teremtenek. Ezzel pedig a szektor hosszú távú növekedése is biztosított – olvasható a Clean Edge legfrissebb tanulmányában. A kockázati tőkés befektetők érdeklődése ugyanakkor némileg csökkent a tavalyi évben a zöldenergia iránt, bár ez betudható annak, hogy minden területen visszafogták aktivitásukat. A tiszta energia szektorban kisebb volt a visszaesés, így a kockázati tőkés befektetésekből egyre nagyobb részt hasít ki az iparág.

2009 úgy vonul majd be a történelembe, mint az egyik legrosszabb év a gazdaságtörténetben. Viszont érkeznek reménysugarak a zöldenergia szektorból és úgy tűnik, hogy a tiszta energia lehet a fő hajtóereje a globális gazdasági fellendülésnek. Az Egyesült Államok 787 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagjából 100 milliárd dollárt fordít a szektorra. Dél-Korea a tervek szerint 84 milliárd dollárt költ el 2013-ig a tiszta energia szektorban, Kína pedig egyes becslések szerint az elkövetkezendő 10 évben 440 és 660 milliárd dollár közötti összeggel járul hozzá a tiszta energia termelési kapacitások növeléséhez.
A kockázati tőkés befektetések több mint egy évtizedes mélypontra estek 2009-ben és az elsődleges részvénykibocsátások továbbra is mélypontokon járnak az Egyesült Államokban. Sok kockázati tőke társaság felfüggesztette működését, vagy tevékenységük csak árnyéka a korábbiaknak. A kockázati tőketársaságok aktvitása a tiszta energia szektorban is visszaesett, de kisebb mértékben, így az Egyesült Államokban 2009-ben elérték a kockázati tőkés befektetések 12.5%-át.

A válságban is növekedett a zöldenergia szektor

Globálisan 2009-ben a fotovoltaikus napenergia, a szélenergia és a bioüzemanyagok szektor összesített bevételei 11.4%-kal növekedtek és elérték a 139.1 milliárd dollárt. Az elkövetkezendő 10 évben is folytatódhat a dinamikus növekedés: a bioüzemanyagok esetén több mint a duplájára emelkedhet a globális termelés összértéke a nagykereskedelmi árral számolva, a napenergia üzletág a háromszorosára, a szélenergia esetén pedig a kétszeresére emelkedhetnek az újonnan telepített kapacitásokra fordított összegek.

A Clean Edge prognózisai szerint a három legfontosabb technológia (vagyis a szél-, a napenergia és a bioüzemanyagok) üzletág mérete a tavalyi 139.1 milliárd dollárról egy évtizeden belül elérheti a 325.9 milliárd dollárt.
Ennek ellenére a befektetők is valamelyest elpártoltak a szektortól. 2009-ben a kockázati tőkés befektetések hanyatlottak globális szinten és az Egyesült Államokban is és ez alól a zöldenergia sem jelentett kivételt. A szektorban a 2008-as évi 3.2 milliárd dollár összértékű kockázati tőkés befektetések 2.2 milliárd dollárra csökkentek 2009-ben. Ugyanakkor a zöldenergia szektorban a visszaesés mértéke a teljes kockázati tőkés befektetésekhez képest viszonylag mérsékelt volt, ennek köszönhetően pedig súlyuk 11.4%-ról 12.5%-ra emelkedett 2009-ben, ami pedig rekordszintet jelent az eszközkategórián belül.

Globális szinten is visszaesést lehetett tapasztalni a zöldenergia befektetéseket illetően, ha minden eszközkategóriát figyelembe veszünk, ami a kedvezőtlen gazdasági környezettel indokolható. Az iparágban a kormányzati beruházások visszafogták az esést, de így is a 2008. évi 155.4 milliárd dollárról 145.3 milliárd dollárra csökkentek 2009-ben az új befektetések a tiszta energia szektorban. Viszont még így is felülmúlta a fosszilis energiahordozók kapacitásnövelésére fordított összegeket az új tiszta energia kapacitásokba fektetett tőke értéke, ami ezzel együtt már két egymást követő évben fordult elő.

Vezető szerepre tör Kína a tiszta energia terén

A tiszta energia technológiák egyre olcsóbbá válnak és egyre szélesebb körben elterjednek. Ahogy a piac érettebbé válik, úgy beindulhat egy konszolidáció és a nagyobb cégek magukba olvaszthatják a kisebb versenytársakat. A zöldenergia technológiák elterjedése a méretgazdaságosságnak köszönhetően a költségek és az árak csökkenését vonja maga után. A Clean Edge becslései szerint a fotovoltaikus napenergia telepítésének ára 60%-kal csökkenhet az elkövetkezendő 10 évben, míg 2009-ben átlagosan 5.12 dollár/Wp volt, addig 2019-ben már csak 2.11 dollár/Wp lehet az ára.
Kína, amely valaha csak kis szereplőnek számított a tiszta energia iparágban, most úgy tűnik, hogy versenyben van azért, hogy a világ zöldenergia nagyhatalma legyen. Bár összességében továbbra is az Egyesült Államok rendelkezik a szélenergia terén a legnagyobb kapacitásokkal, ugyanakkor 2009-ben Kína mutatta globális szinten a legnagyobb fejlődést. Kína volt tavaly a világelső a napenergia újonnan telepített kapacitásait illetően és most több fotovoltaikus napelemet gyárt, mint bármely másik ország. Kína a szellemi erőforrások tekintetében is felzárkózik, így az olcsó munkaerő, a gyártási knowhow, az infrastruktúra és az állami beruházások biztosíthatják Kína dominanciáját. Ugyanakkor a Clean Edge szerint túl korai még azt mondani, hogy biztosan Kína lesz a legnagyobb nyertes, ugyanis erős a verseny, más országok is harcban vannak a vezető szerepért, mint például Németország, Japán és az Egyesült Államok.
Elmondható, hogy a tiszta energia a fő hajtóereje a globális gazdasági felépülésnek, Kína, Japán, Európa és az Egyesült Államok is arra törekszik, hogy egyes zöldenergia szegmensekben vezető szereplővé váljon, ami bíztató az iparág szempontjából. Ha a történelemből akarunk példát meríteni, akkor a mobil és a távközlési szektor lehet említeni 1997 és 2007 között az Egyesült Államokban, amikor a digitálizációra összesen 850 milliárd dollárt költöttek. Ugyanakkor a zöldenergia projektek finanszírozása nem lesz könnyű, valamint szükség lesz politikai és szabályozói keretekre, valamint technológiai innovációra.

Milyen úton halad a szektor?

1.) A globális szénkészletek kimerülése egyre reálisabb problémát jelent és már nemcsak aköré épülnek üzletágak, hogy a szén-dioxid kibocsátást visszafogják, de arra is vannak törekvések, hogy különböző termékekben felhasználják, például a cementgyártásban, a vegyiparban, vagy a műanyaggyártásban. Ugyanakkor számos kihívással is szembenéznek azok a vállalatok, akik erre a területre lépnek. A technológiai költségek magasak, valamint a gyárakat olyan helyekre kell áttelepíteni, ahol jelentős szén-dioxid források vannak. A hosszú távú fenntarthatóság is kérdéses, ugyanis ahogy a zöldenergia elterjed, úgy egyre szűkösebbé válnak a szén-dioxid források.
2.) A napenergia már-már elavult technológiának számít ahhoz képest, hogy milyen innováció folyik a zöldenergia szektorban. Több mint 50 éve van jelen és mára már a napelemek tömeggyártása folyik. A technológia fejlődése és az árak csökkenése miatt azonban a következő években arra lehet számítani, hogy gyorsuló ütemben elterjed. Az idei évben a figyelem az árakra koncentrálódik. A fotovoltaikus napelem termelő kapacitások megugrása árcsökkenést eredményezett a múltban, de öt évvel ezelőtt a gyártók növekvő költségekkel találták szemben magukat.
A gyártás egyik alapvető nyersanyaga, a polikristályos szilícium kínálatában ugyanis szűkösség mutatkozott, aminek eredményeként az anyag ára a 2004-es kilógrammonkénti 30 dollárról 2008-ra 400 dollárra emelkedett. Ez pedig más technológiák felfutását eredményezte, amelyek alig, vagy egyáltalán nem használnak szilíciumot. Az egyik a vékonyfilmes technológia, amelynek szerkezetét üvegbe ágyazott szilíciumrétegek alkotják és ezzel lehetővé vált a felhasznált szilícium jelentős csökkentése, a másik pedig az úgynevezett CIGS (réz-indium-gallium-diszelenid) napelem. A negatív tényező az, hogy ezek alacsonyabb hatásfokkal is működnek. Viszont csökkent a kereslet oldali nyomás a szilícium piacán, ami az árak esését eredményezte, ezzel pedig a modulok is olcsóbbá váltak.
Bár a Clean Edge arra számít, hogy a napelemek telepítésének ára lassuló ütemben csökken az elkövetkezendő években, de még előttünk áll az olcsó napenergia időszaka. Az iparág még most is alacsony profitabilitással működik, ami bár rövid távon gondot okozhat, ugyanakkor biztosítja a technológia túlélését hosszú távon. Mindezek eredményeként várható, hogy a szektorban megkezdődnek az akvizíciók és a konszolidációs folyamatok.
3.) A megújuló energiaforrások közül egyre inkább előtérbe kerül a biomassza hasznosítása elektromosság és hő termelésére. Dániában már az energiatermelés 10%-a származik a biomassza és az organikus eredetű hulladékok égetéséből. Az Egyesült Államokban egyelőre még csak az energiatermelés 3%-át adja, de számos közszolgáltató tett lépéseket abba az irányba, hogy szén-és földgáz alapú erőműveiket alkalmassá tegyék a szerves eredetű hulladékok feldolgozására is. A Clean Edge becslései szerint 2020-ra az amerikai energiakereslet 5%-át elégíthetik ki biomasszából származó energiatermeléssel, egyes elemzők viszont akár 20%-os részesedést is jósolnak.
4.) Annak ellenére, hogy korábban általános volt az a vélemény, miszerint a tiszta energia projekteket nem lehet nagyobb méretben megvalósítani, addig most világszerte azt lehet látni, hogy példa nélküli méretű projektek indulnak a szélenergia, a napenergia és az úgynevezett okos hálózatok terén. Minden nagy tisztaenergia projekt finanszírozási és logisztikai problémákkal küzd és sok projektet el is kellett halasztani a tavalyi évben a válság következtében, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem gondolkoznak nagyban a tiszta energia szolgáltatók, és különösen igaz ez például Kínára.
5.) A nagysebességű vasutak építése új lendületet kap Kínában és az Egyesült Államokban, a kormányzatok ugyanis a tervek szerint többmilliárd dollárt fordítanak arra, hogy a gyorsvasutak építésével csökkentsék a károsanyag kibocsátást, valamint kihúzzák a válságból gazdaságukat. A cél a munkahelyteremtés és a technológiai innováció is rendelkezésre áll, ami a gyorsvasutak számára hosszú távon jobb növekedési lehetőséget jelent most, mint bármikor a múltban.
Kína a tavalyi évben 88 milliárd dollárt költött gyorsvasút projektekre az összesen tervezett 300 milliárd dollárból és 2020-ra azt vette célba, hogy minden nagyobb várost összeköt, összesen 10,000 mérföldnyi vasúttal. Az elkövetkezendő öt évben több gyorsvasút építés várható Kínában, mint a világ többi részén összesen. Viszont a magas költségek gátat szabhatnak a gyorsvasutak építésének, a 800 mérföldes Peking-Sanghaj vonal megépítése például mintegy 32 milliárd dollárba kerülhet, míg az Egyesült Államokban egy olyan 750 mérföldes vonal, ami összeköti San Diegot, San Fransiscot és Sacramentot, több mint 40 milliárd dollárba kerülhet.

LogPortál