Magyarország még kilenc év haladékot kapott az uniótól, hogy megduplázza megújuló energiatermelését. Ez egyébként a háztartások elemi érdeke is – hiszen a fűtési szezonban már most is számos alternatív megoldásra lenne lehetőség.

A reális elemzések nem csupán hosszabb, hanem már rövid távon is az energiaköltségek jelentős drágulására hívják fel a figyelmet. Ennek a stratégiai szemléletnek megfelelve vállalta hazánk, hogy a mostani alig több mint 7 százalékról 2020-ra 13 százalékra növeli a területén előállított megújuló energiamennyiség arányát. A hagyományos energiaforrások fokozatos elapadása, valamint a növekvő energiaigény miatt már világszinten tapasztalható, hogy fölértékelődött a megújuló erőforrások szerepe, és a tervek szerint hamarosan eljön az az idő, amikor ennek pozitív hatása az ár kialakításában is megmutatkozik. Hazánkban a megújuló energiák hasznosítását kiemelten indokolttá teszi a lakosság, az ipar, valamint a szolgáltatások növekvő energiaigénye és a környezetterhelés csökkentésének a szükségessége.

Biomasszából hőenergia

Az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programja keretében megjelent Megújuló energiák hasznosítása című tanulmány részletesen elemzi a jelenségcsoportot. Az elemzés rámutat: hazánkban a megújuló energiatermelés öt forrásával számolhatunk, ezek közül a biomassza felhasználása a legelterjedtebb, ami a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból származó hulladékokat, valamint az ipari és települési hulladékok biológiailag lebomló részét jelenti. A biomassza energetikai hasznosítási lehetősége elsősorban a hőenergia. Ez az erőforrás a lakosság számára leghatékonyabban a falfűtésben hasznosítható, amire jó példa a Vas megyei Pornóapáti, ahol már öt éve üzemel ez a rendszer. Az alig 400 lelkes községben egyébként két magyar gyártmányú, egyenként 600 kilowatt teljesítményű kazán szolgáltatja a meleget, amelyekben ezer tonna darált fát égetnek el évente.

Az olyan biomassza-típusoknál, mint amilyen a trágya, a szalma, a szennyvíziszap és a települési szerves hulladék, célszerűbb a biogáz-hasznosítás, ami egyben fontos eszköze lehet a vidékfejlesztésnek is. A szakemberek szerint az ebből származó energia a földgázfogyasztásnak akár 11 százalékát is kiválthatná.

Termálvízből turisztikai bevétel és fűtésmegtakarítás

Ami a földhőt, azon belül is a termálvizek hőjét illeti, az akadémiai tanulmány a hasznosítás megkétszereződésével számol 2020-ig. Itt a termálvizek hőjének közvetlen energetikai hasznosítása látszik a leggazdaságosabbnak, főleg a gyógyászatban, a turisztikában, illetve a hajtatásos termesztésben (itt üvegházak fűtésére hasznosítják). Sokan nem értik, hogy noha geotermikus energiában gazdag ország, sőt egyenesen „nagyhatalom” hírében állunk, miért nem használjuk fel hatékonyabban ezeket a forrásokat. Az egyik igen nyomós ok, hogy a melegvíz készletig lefúrni, a vezetékrendszert kiépíteni, és azt folyamatosan karban tartani bizony igen költséges és energiaigényes beruházás. A nagy sótartalom miatt a vezetékek hamar leszűkülnek, eltömődnek, a szivattyúk idő előtt tönkremennek. Mindemellett vitatott jogi szabályozás kötelezi a fúrást kezdeményezőket úgynevezett visszasajtoló kút létesítésére, ami megduplázza a termálberuházás költségét.

Hazánkban, a megújuló energiaforrások közül legkisebb arányban a napenergia hasznosul, és ez 2020-ig nem is igen fog változni – állítják a tanulmány szerzői. A nap erejét leginkább meleg víz előállítására célszerű felhasználni a napkollektorok alkalmazásával. Az áramtermelő napelemekre csak, helyi, egyedi megoldások szintjén lehet számítani. A szélenergia hasznosítása viszont kiemelkedő szerepet kap a jövőben, annak ellenére, hogy a szélerőművek gazdaságosságáról nagy vita folyik a hozzáértők körében. Amiben az ágazat kutatói egyetértenek: Magyarországon a vízenergia hasznosítása is kifizetődő lehet.

Mindennapi.hu