Alga mint üzemanyag

Termőföldre sincs szüksége a jövő energianövényének.

 Az USA évente közel annyi pénzt költ kőolaj vásárlására, amennyiből teljes üzemanyagigényét kielégíteni képes alga-növénykultúrát lehetne létrehozni.

Termőföldre sincs szüksége a jövő energianövényének.

 

Az USA évente közel annyi pénzt költ kőolaj vásárlására, amennyiből teljes üzemanyagigényét kielégíteni képes alga-növénykultúrát lehetne létrehozni.

Az energiaellátás alternatív megoldásai körül az utóbbi időben felerősödött a vita, különösen a bioüzemanyagok kapcsán láttak napvilágot egymásnak ellentmondó vélemények, tanulmányok. A repce, szója és pálmaolaj iránti kereslet növekszik, de sokan környezetvédelmi aggályokat hangoztatnak az energiaültetvények kapcsán, ráadásul ezekből a növényekből olyan hatalmas területeket kellene bevetni, hogy az már a mezőgazdaság élelmiszertermelő kapacitását veszélyeztetné. Elképzelhető, hogy az élelmiszerárak szárnyalásában is van némi szerepe az egyre nagyobb területeket meghódító energiaültetvényeknek. Bizonyos országokban törvény tiltja az alapvetően élelmiszernövények energetikai felhasználását,

Kínában például kukoricából nem szabad üzemanyagot gyártani.Ezekhez képest nagy áttörést hozhat egy kevésbé szem előtt levő növény, az alga. Az algának ugyanis nincs szüksége mezőgazdasági termőföldre, egy nap alatt megduplázza tömegét, és a kutatók szerint a környezetre gyakorolt hatása is csekély. Friss víz helyett tengeri vagy szennyvízzel is beéri. Főleg az élelmiszerárak szárnyalása idején komoly érv az alga mellett, hogy nem vesz el területet az élelmiszercélú növénytermesztéstől. Az algából készült üzemanyag („oilgae”) úgynevezett harmadik generációs bioüzemanyagnak számít.

A második generációs bioüzemanyagokhoz képest az alga nagyobb hozamú és jövedelmezőbb: egy nagyobb szobányi területen termelt algából több olajat lehet előállítani, mint egy futballpályányi szójaültetvényből. Az USA energiaügyekért felelős kormányzati szerve (DoE) úgy becsüli, hogy egy mindössze 40 ezer négyzetkilométernyi termelési területen annyi algát lehetne termeszteni, amivel az egész ország üzemanyagigényét ki lehetne elégíteni. Ez a körülbelül Dunántúl nagyságú terület csupán egy heted része az Amerikában kukorica vetésére használt földeknek.