Képgaléria:
Postacím: 7621 Pécs, Mária u. 8. (Ferling Kft.)
Telefon: (72) 512-370
E-mail: titkarsag@biomasszaeromuvek.hu
Telefon: (72) 512-370
E-mail: titkarsag@biomasszaeromuvek.hu
Hivatalos ügyintézés helye:
Pannon Hő Kft.
7630 Pécs, Edison u. 1.
Pannon Hő Kft.
7630 Pécs, Edison u. 1.
Tudjuk, mi van a titkos szerződésben
Magyarország elsőként kezdett szén-dioxid kibocsátási kvótákkal kereskedni, már el is adtunk 2 millió tonnát Belgiumnak.
Magyarország elsőként kezdett szén-dioxid kibocsátási kvótákkal kereskedni, már el is adtunk 2 millió tonnát Belgiumnak. Ugyan a pénz már megérkezett az államkincstárba, az még titkos, pontosan mennyi. Becslések azért vannak. Örül Belgium, örül Magyarország, de legjobban mindenki akkor fog örülni, ha a szerződésben vállalt kötelezettségeinket valóban teljesítjük. Ehhez csak az kell, hogy a beérkezett összeget mérhető zöldberuházásokra költsük.
Szeptember végén jelentette be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, hogy Magyarország a világon elsőként értékesített szén-dioxid kibocsátási kvótákat, Belgiumnak adtunk el 2 millió magyar egységet (egy egység egy tonnát jelent).
A Belgiummal augusztusban aláírt szerződésben Magyarország azt vállalta, hogy az eladásból befolyt összeget pályázaton kizárólag klímavédelmi beruházásokra fordítja. Az azonban nem derült ki, hogy mennyi pénzről van szó.
"A kvóták eladási árát a minisztérium egyelőre azért nem közli, mert Magyarországnak még mindig folyamatban vannak tárgyalásai további kvóták értékesítéséről, így a konkrét számok nyilvánosságra hozatala sértené az ország érdekeit. Ahogy a tárgyalások lezárulnak, a tárca nyilvánosságra hozza az így befolyt összeget" – közölték korábban kérdésünkre.
A forrólevegő-vagyon
Magyarország 2002-ben csatlakozott a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, aláírásával pedig vállalta, hogy 6 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, viszonyítási alapnak, bázisévnek az 1985-87-es állapotot vették. Mivel Magyarországon, akárcsak a régió több országában, az ipar szerkezetátalakuláson ment át, jelentős mennyiségű kibocsátási kvótát takarítottunk meg (forrólevegő-tartalék).
Az elsőre bonyolultnak tűnő kvótaértékesítési tranzakció hátteréről Kardos Péter, az Energia Klub [1] éghajlatvédelmi szakértője mesélt. A Kiotói Jegyzőkönyv lehetővé teszi a kvótakereskedelmet a dokumentumban meghatározott teljesítési időszakban, 2008 és 2012 között. Ebben az öt évben tehát a vállalásoknak megfelelően minden tagország kibocsátását mérik, és az öt év lejárta után átlagolják a kibocsátások mértékét.
Mivel Magyarország 28-30 százalékkal a kitűzött cél alatt van, így a kiotói tartalékunkat, ami gyakorlatilag állami vagyon, január óta piacra dobhatjuk. E mögött az az alapelv áll, hogy nem az a fontos, hol történik a kibocsátás, hanem hogy összességében csökkenjen.
Kardos Péter fontosnak nevezte, hogy Magyarország elsőként tett lépéseket a kvótaértékesítés irányába, hiszen ezen a területen megszereztük a vezető szerepet a térségben. Kiemelte azt is, hogy a pénzek szigorú felhasználása a záloga a forrólevegő-kereskedelem sikerének. Azt mondta, hogy az állami szervek mellett a civilek is oda fognak erre figyelni.
Az értékesítés és a szerződés egyéb részleteiről Oláh Lajos, a minisztérium államtitkára egy keddi háttérbeszélgetésen tájékoztatott. Elmondta, hogy a szerződés valódi garanciákat tartalmaz a pénz felhasználására, hiszen a kvótakereskedelem lényege épp a szigorú szabályozás.
Kifejtette, hogy az összegből, ami egyébként már megérkezett az államkincstárba, a következő célokat akarják megvalósítani: a lakó- és középületek energiahatékonyságának javítása, megújuló energiák hasznosításának támogatása, fűtési rendszerek hatékonyságának fejlesztése, alacsony energiahasználatú házak építésének támogatása, illetve a világítási rendszerek modernizálása.
A célok megvalósításának garanciája, hogy egy könyvvizsgáló cég minden évben jelentést készít, ennek alapján a zöldtárca beszámolót ír belga partnerének. A magyar kvóta épp azért tér el a többi, tartalékkvótával rendelkező ország kvótájától, mert az összeállított csomag mérhető megoldásokat tartalmaz. Évente ellenőrzik majd a számokat, és a jelentést megkapja Belgium. Ez határozta meg egyébként az árat is.
Mivel ez volt a világon az első kvótaértékesítés, így a most megkötött szerződés példaértékű a várhatóan szélesedő piaci szereplők számára. Oláh Lajos szerint az elsőségünkkel most megszerzett előnyünk hosszú távon is megmaradhat, hiszen a vállalt kötelezettségek teljesítésével, azaz a megvalósult zöld beruházásokkal hitelességünket tudjuk bizonyítani.
A tárca munkatársai 2006-ban kezdték előkészíteni az értékesítéshez szükséges feltételeket (például a Zöld Beruházási Rendszert), így sikerült elsőként fordulnunk az ENSZ-hez a szükséges dokumentációval. Magyarország végül tavaly december 27-én kapott engedélyt a kvótakereskedés megkezdésére, néhány nappal később csatlakozott Japán és Új-Zéland, a régióból pedig kisebb lemaradással Csehország és Lengyelország.
Amint Magyarország lezárja a megkezdett tárgyalásait, nyilvánosságra hozza a szerződéseket, és elkezdik megalkotni a pályáztatás részleteiről szóló kormányrendeletet – ezt azért nem tették meg korábban, hogy érdemi tárgyalásokat folytathassanak Belgiummal. Az ütemezés tehát várhatóan úgy alakul, hogy még idén nyilvánosságra kerül a kvóták eladási ára, jövőre pedig már pályázhatunk is a pénzre.
Összességében tehát Magyarország nyer az ügyleten, hiszen forrásokat teremt környezetvédelmi beruházásokra, amik nem mellesleg tovább csökkentik a kibocsátásunkat. Belgium szintén nyer, mert a hiányzó kvótáit feltehetően olcsóbban tudja pótolni, mintha saját maga kényszerülne beruházásokra. A két szerződött ország pedig együttesen tovább csökkenti a kibocsátások mértékét.
Egy kis kvótamatematika
A Pénzügyminisztériummal történt előzetes egyeztetések alapján a környezetvédelmi tárca 15-25 millió tonna kibocsátás eladására kapott felhatalmazást, ebből eddig 2 millió tonnát értékesítettek, nagyságrendre ez még puhatolózásnak, kísérletezésnek számít.
Mivel Magyarország a bázisévekben, 1985-87-ben 120 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, és ez a szám 2007-re 80 millió tonnára csökkent, és a teljesítési években ez nem fog érdemben változni, hatalmas forrólevegő-vagyont tudunk felhalmozni.
Ha évente 40 millió tonna maradékot számolunk, az 2012 végére 200 millió tonnát jelent. Becslések szerint a most eladott 2 millió tonna 4-5 milliárd forint bevételt jelentett, akkor a 2012-ig felhalmozható forrólevegő-vagyonunk 400-500 milliárd forintot is jelenthet – persze az első ilyen ügylet után nehéz megjósolni, később hogyan alakul majd a piac, a számítást a jelenlegi feltételek alapján végeztük.
index.hu
2008-10-22Vissza a főoldalra
