A megújuló energia bővítésére 58 milliárd forint

A megújuló energia felhasználásának növelését előirányzó beruházások támogatására európai uniós keretből 58 milliárd forint jut a következő években – közölte Poós Miklós, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője kedden Szentendrén, egy norvég kezdeményezésre szervezett nemzetközi környezetvédelmi konferencián.

 

Poós Miklós kifejtette, hogy a parlament által ez év áprilisában elfogadott, 2020-ig szóló energiapolitikai keretstratégiája szerint a legfontosabb feladat az ellátás biztonsága, a versenyképesség megőrzése és a fenntarthatóság. Ez utóbbi cél eléréséhez szükséges a megújuló energiák, a biomassza, a kommunális hulladékból előállított energia, a nap-, a szél- és a vízenergia termelésének fokozása - mutatott rá.

 

Jelenleg Magyarország évi energia-felhasználásban a megújuló energia 4,7 százalékot tesz ki, ez 50 százalékkal marad el az európai uniós átlagtól. Az előirányzat szerint 2020-ra a 15 százalékot kell elérni - tette hozzá a főosztályvezető.

 

A szakember szerint a növekvő energia felhasználás hatékonyságának fokozására jelentős tartalékok állnak rendelkezésre. Így például az elavult, régi hőerőművek korszerűsítésével önmagában 5-10 százalék, a közlekedésben az alternatív energiák felhasználásával szintén 5-10 százalék energia takarítható meg, még úgy is, hogy a motorizáció nyomán a jelenleginél több autó fut majd az utakon. A bioüzemanyag felhasználás 2020-ra elérheti a 10 százalékos részarányt. A gazdaság fejlesztésénél szükséges azt is mérlegelni, hogy a GDP 5 százalékos emelkedése 1,5 százalékos energia növekedést von magával - utalt rá.

 

Gunnar Stavland, a gáz és olaj kitermelésére szakosodott norvég StatoilHydro képviselője a tanácskozáson elmondta: a megújuló energia összefügg a klímaváltás lassításának nemzetközileg is összehangolt törekvéseivel. Ebben a munkában Norvégia élen jár. Célul tűzte ki, hogy 2020-ra 30 százalékkal szorítja vissza a globális felmelegedésért nagyban okolható, az ipari termelés nyomán a levegőbe kerülő szén-dioxid felhasználását. Ehhez új technológiákat fejleszt ki, így például a tengerpartra szélerőműveket telepít, a felesleges szén-dioxidot földalatti tárolókba raktározza el. Az új megoldások gyors elterjesztésére az unióhoz csatlakozott közép-európai országoknak nagyarányú anyagi támogatást is nyújt, és szorgalmazza a szentendreihez hasonló szakmai konferenciák megrendezését - húzta alá a szakember.