A biomassza-alapú erőművi energiatermelés hosszú távra szóló beruházás. A Biomassza Erőművek Egyesülése álláspontja szerint hosszú távon is kiszámítható jogszabályi környezetre, stabil és hatékony szabályozókra van szükség, amelyek garantálják a kiépített kapacitások hasznosulását és a rájuk épülő biomassza beszállítói hálózatok fennmaradását.
Az alábbiakat látjuk szükséges biztosítéknak mindezekhez:
- törvényi garanciákat a befektetők biztonságára
- a biomasszából termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi, illetve Prémium Rendszer szabályok megőrzését
- hosszú távon kiszámítható gazdasági környezetet
- a kapcsolt energiatermelés és ennek révén a „zöld hőenergia” támogatását
- az energianövény-termelés ösztönzését
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben a kormány deklarálta, hogy célja a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt hőenergia termelésének elősegítése. Ugyanezen törvény a biomasszát egyértelműen nevesíti a megújuló energiaforrások sorában.
Eközben a 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégia kétpólusú mezőgazdaságról beszél, vagyis a szántóföldi növénytermesztést alkalmassá szeretné tenni az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza-előállítás közötti rugalmas, a piaci igényekhez igazodó váltásokra. Ezek nyomán a magyar állam elkötelezett a biomassza-alapú energiatermelés ösztönzése és támogatása mellett. Mindemellett az említett stratégia a szükséges technológiai beruházások várható értékcsökkenésével is számol, ami ugyancsak előmozdíthatja a terjedést.
A legfontosabb hatályos jogszabályok a biomassza-alapú áramtermelés vonatkozásában:
- évi LXXIII. törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
- évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról
- évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
- 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról
- 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
- 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről
- 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló
- 4/2024. (VI. 14.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a 2025. január 1. napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól
- 10/2024. (XI. 14.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól
Megújuló energia a villamosenergia-törvényben
A törvény egyik fontos célja a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének az elősegítése.
Megújuló energiaforrásnak nevezzük a nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrást (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrást, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gázt, valamint a biogázt).
A megújuló energiaforrásokat lehet fűtésre, hűtésre, öntözővíz szivattyúzásra vagy közlekedésre (pl. vitorlás hajók esetében) közvetlenül is hasznosítani. Sok családi házat fatüzelésű kazánokkal fűtenek, és a nap energiáját is egyre gyakrabban hasznosítják az építészetben. Az EU által előírt, és hazánk által is elfogadott intézkedések a klímaváltozás ellen azonban szükségessé teszik a megújuló energiaforrások felhasználását a villamos energia termelésében is.
A biomassza felhasználásának sok évszádos tapasztalatai ebben az esetben már nem elegendőek. Ismerni kell a napjainkban is folyamatosan fejlődő erőművi technológiákat, a hálózatra való felcsatlakozás módjait és feltételeit.
Természetesen elengedhetetlen a jogszabályok ismerete is, mert a törvény által garantált kötelező átvételt és prémium támogatást csak az előírt feltételek teljesítése esetén lehet biztosítani, és a biomasszából előállított villamos energiát támogatott áron értékesíteni. Fontos eleme a törvénynek, hogy a megújuló energiaforrást hasznosító új termelő kapacitások létesítése során az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik.
Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét az illetékes hivatal a rendszerhasználati díjak szabályozása során indokolt mértékben figyelembe veszi. Ez megkönnyíti a tervezett erőművek létesítését, hiszen eddig a hálózatra való csatlakozás költségei gyakorlatilag teljes mértékben a beruházót terhelték, ami rontotta a megtérülési mutatókat.
A megújuló energiaforrásból nyert energia előállítását az állam az adófizetők pénzéből – többek között a kötelező átvétellel és az emelt átvételi árral – komoly összegekkel támogatja.
Érthető, hogy ezt a támogatást a lehető leghatékonyabban kívánja felhasználni, és ezért olyan technológiák esetében teszi lehetővé a támogatás felhasználását, amelyek viszonylag magas hatásfokkal alakítják át – például a biomasszát – hő- és villamosenergiává.
A Biomassza Erőművek Egyesülése álláspontja
A Biomassza Erőművek Egyesülésének céljai, a biomassza alapú energiatermelés szükséges biztosítékai:
- törvényi garanciák a befektető biztonságára, a biomasszából termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi időszak meghosszabbítása
- hosszú távon kiszámítható gazdasági környezet
- a „zöld hő” támogatása
- az energiaültetvények támogatási rendszerének kialakítása.
- Az életminőséget javító magyar energiapolitika alapjai (letölthető formátum)
- 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet
- 119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet
- 7/2016. (X. 13.) MEKH rendelet
- 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
- 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet
- 2003. évi LXXIII. törvény
- 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet
- 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
- 2001. évi CX. törvény VET szabályozásról (letölthető formátum)
- Natura 2000, az Európai Unió ökológiai hálózata (letölthető formátum)
- Nemzeti energiastratégia
- 2009. évi XXXVII. törvény
Megújuló energia az új villamos energia törvényben
Az új törvény egyik fontos célja a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének az elősegítése.
Megújuló energiaforrásnak nevezzük a nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrást, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gázt, valamint a biogázt).
A megújuló energiaforrásokat lehet fűtésre, hűtésre, öntözővíz szivattyúzásra vagy közlekedésre (pl. vitorlás hajók esetében) közvetlenül is hasznosítani. Sok családi házat fatüzelésű kazánokkal fűtenek, és a nap energiáját is egyre gyakrabban hasznosítják az építészetben. Az EU által előírt, és hazánk által is elfogadott intézkedések a klímaváltozás ellen azonban szükségessé teszik a megújuló energiaforrások felhasználását a villamos energia termelésében is.
A biomassza felhasználásának sok évszádos tapasztalatai ebben az esetben már nem elegendőek. Ismerni kell a napjainkban is folyamatosan fejlődő erőművi technológiákat, a hálózatra való felcsatlakozás módjait és feltételeit.
Természetesen elengedhetetlen a jogszabályok ismerete is, mert a törvény által garantált kötelező átvételt csak az előírt feltételek teljesítése esetén lehet biztosítani, és a biomasszából előállított villamos energiát támogatott áron értékesíteni. Fontos új eleme a törvénynek, hogy a megújuló energiaforrást hasznosító új termelő kapacitások létesítése során az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik.
Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét az Energia Hivatal a rendszerhasználati díjak szabályozása során indokolt mértékben figyelembe veszi. Ez megkönnyíti a tervezett erőművek létesítését, hiszen eddig a hálózatra való csatlakozás költségei gyakorlatilag teljes mértékben a beruházót terhelték, ami rontotta a megtérülési mutatókat.
Ez az új törvényi rendelkezés a Németországban alkalmazott megoldás mintájára fogalmazódott, ahol többek között ez is nagyban elősegítette például a szélerőművek gyors elterjedését. Fontos tudni, hogy aki megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energiát akar értékesíteni, annak egy úgynevezett zöld bizonyítványt kell szereznie, amely egy, az adott energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat. Természetesen az egyik legfontosabb kérdés a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia ára.
A törvényt kiegészítő egyik kormányrendelet az alábbiak szerint határozza meg a biomasszából nyert villamos energia árát.
A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia átvételi bázisárai (áfa nélkül)
1. a) a 4. § (1) bekezdése alá tartozó, megújuló energiaforrásból nyert energiával (kivéve: nap- és szélenergia) termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:
| Ft / kWh | |
| Csúcsidőszak | 29,56 Ft |
| Völgyidőszak | 26,46 Ft |
| Mélyvölgy időszak | 10,80 Ft |
Példa a különböző időszakok meghatározására:
| Az 1. erőműegység csoport esetében | Téli időszámítás | Nyári időszámítás |
| Csúcsidőszak | 06:00 – 22:00 | 07:00 – 23:00 |
| Völgyidőszak | 22:00 – 01:30és 05:00 – 06:00 | 23:00 – 02:30 és 06:00 – 07:00 |
| Mélyvölgyidőszak | 01:30 – 05:00 | 02:30 – 06:00 |
A megújuló energiaforrásból nyert energia előállítását az állam az adófizetők pénzéből –többek között a kötelező átvétellel és az emelt átvételi árral – komoly összegekkel támogatja.
Érthető, hogy ezt a támogatást a lehető leghatékonyabban kívánja felhasználni, és ezért olyan technológiák esetében teszi lehetővé a támogatás felhasználását, amelyek viszonylag magas hatásfokkal alakítják át – például a biomasszát – hő- és villamos energiává.
Az egyik kormányrendelet mellékletében ennek megfelelően meghatározták az energia átalakításának mininális hatásfokát a megadott technológiák függvényében:
„A megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvétele keretében történő értékesítés megkezdéséhez biomassza vagy biogáz felhasználása esetén teljesítendő minimális hatásfok követelmények :
| Kondenzációs termelés | Előírt energetikai hatásfok |
| Biomassza-tüzelésű erőműegység | 30 % |
| Biomassza-tüzelésű erőműegység vegyes tüzeléssel | 32 % |
| Biogáztüzelésű erőműegység 500 kW teljesítőképesség felett | 35 % |
| Biogáztüzelésű erőműegység 500 kW teljesítőképesség alatt | 32 % |
| Biogáztüzelésű erőműegység vegyes tüzeléssel | 40 % |
Az előírt hatásfok követelmények az erőműegység névleges hő- és villamosenergia-termelése esetén értendők 15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar nyomás, 60% relatív páratartalom mellett.
A BIOMASSZA SZEREPE A MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSBAN
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló irányelvéhez igazodva Magyarország felé megfogalmazott elvárás, hogy 2010-re a bruttó villamosenergia-fogyasztás 3,6 %-ára emelkedjen a megújuló energia részaránya. Ez a vállalás a hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló 2004. évi XXIX. törvény mellékletében lett rögzítve. Teljesítése, mint tagállamra nézve kötelező érvényű.
Amint az ábrából is kitűnik, Magyarország már 2005-ben elérte a 2010-re tervezett célértéket.
E látványos teljesítmény mögött, szabályozási oldalon egyrészt az ország adottságaihoz és az EU tagállamaihoz viszonyítva is szerény célérték (2. ábra), másrészt a támogatási rendszer „sikeressége” áll [1]. Az ösztönző villamosenergia-átvételi rendszer a többször módosított 2001. évi CX. törvény (továbbiakban: VET) és az ehhez kapcsolódó rendeletek általszabályozott.
Magyarország jelenlegi megújuló energia felhasználásának döntő részét a biomassza energetikai célú hasznosítása teszi ki
Ezen belül is jellemzően a közvetlen eltüzelés, illetve együttégetés technológiáját alkalmazzák túlnyomórészt villamosenergia-, kisebb részben hőtermelés céljából. Az ábrán látszik, hogy a biomasszából származó hő- és villamosenergia közel 90%-át adja a teljes megújuló portfóliónak”. Ennek nagy része (57%) tűzifa, amelyet nagy mennyiségben használ a lakosság, általában alacsony hatásfokú kazánokban, másik része az összes egyéb növényi melléktermék. Ez utóbbiba sorolnak olyan anyagokat is, mint pl. az egyes erőművekben égetésre került paprika, maghéjak stb.