Növekvő erdőterületek

Köszönhető ez az erdész szakemberek irányításával megvalósult nagyarányú erdőtelepítéseknek és fásításoknak. Ennek eredményeként az 1921-ben még alig több mint 1 millió hektár erdőterületünk ma már meghaladja az 1,8 millió hektárt.

Az erdőtelepítések során a korábban erdővel nem borított területeken (pl. mg-i terület, rét, stb.) hozunk létre erdőt. A fásításkor fasorokat, facsoportokat, erdősávokat telepítünk elsősorban védelmi (út, település, stb.) célzattal.

A 2006-tól életbe lépő Nemzeti Erdőprogram alapján a jövőben is folytatódni fog napjaink jelentős erdőtelepítési programja, így erdősültségünk a közeljövőben minden bizonnyal meghaladja majd a 20%-ot.

Az erdő funkciói a vele kapcsolatot létesítő ember szempontjából nagyon sokrétűek. A tiszta víz, a friss levegő, a szemet és lelket gyönyörködtető látvány mellett az erdei életközösségben megtaláljuk természeti értékeink jelentős részét. Mindemellett az erdő az egyik újratermelhető nyersanyagforrás, a fa termesztésének színtere is.

Napjainkra felerősödtek és sokrétűbbé váltak az erdőkkel szemben felmerülő társadalmi igények. A változás során az eddig is kiemelt faanyagtermelő funkció mellett helyenként annak rovására, a közjóléti, természetvédelemi és tájvédelmi elvárások növekedtek. Ebben a helyzetben az erdőgazdálkodásnak kettős szükségletet kell kielégítenie: a nemzetgazdaságnak faanyagra, a társadalomnak erdőre van szüksége. Erdővagyonunk gyarapítása, hozamainak betakarítása gazdasági érdekünk.

Hazánk erdőgazdálkodása szakmai színvonalát tekintve Európa élvonalába tartozik. Az erdőket kezelő, illetve a hatósági feladatokat ellátó szakemberek képesek a több szempontú társadalmi elvárásoknak megfelelni.

Világszerte széles körben elfogadott az a nézet, hogy az erdő erőforrásaival és a kapcsolódó földterületekkel úgy kell gazdálkodni, hogy megfeleljen a jelen és a jövendő generációk szociális, gazdasági, kulturális és szellemi igényeinek.

Magyarországon az erdők kezelését szigorú jogi keretek szabályozzák és biztosítják a tartamos erdőgazdálkodás feltételeit. A tartamosság egyik kiemelt mutatószáma az erdőterület nagysága, az erdősültség.

A tartamosság az egész világon fontos ismérve az erdőgazdálkodásnak. A világ erdeinek állapota, erdőterületeinek csökkenése miatti növekvő aggodalom váltotta ki az erdőtanúsítás szükségességét. Ezen igények felmerülésével jelentek meg az erdőből kikerült termékek eredettanúsítását végző eljárások, melyek bizonyítják, hogy ezen fatermékek olyan helyről kerültek ki, ahol tartamos erdőgazdálkodás folyik, tehát biztosított az erdő erőforrásaival való észszerű gazdálkodás, valamint az erdő erőforrásainak megőrzése.

A tanúsítás lényege, hogy egy független, nonprofit szervezet (pl.: Forest Stewardship Council (FSC) – Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) meghatározza a tartamos és szakszerű erdőgazdálkodás alapelveit és kritériumait, majd pedig a tanúsított szervezeteknél szigorúan ellenőrzi ezek betartását.

Egyre nagyobb igény jelenik meg arra vonatkozóan, hogy ne csak a tartamos erdőgazdálkodás követelményének feleljenek meg az erdőgazdaságok, hanem az ökológiai, kulturális és környezetvédelmi feltételeknek is.

Sem Európában, sem Magyarországon nem jellemző az erdőterület csökkenése, viszont az erdőgazdálkodás módszerei javíthatók. Többek között ez is okozza az erdőtanúsítás terjedését. A tanúsítás az erkölcsi elismerésen felül piaci előnyökkel is járhat.

¹Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Tények az erdőről

• Magyarország területének 19,6%-a, a termőföldnek 25%-a erdő.
• Az állami tulajdonú erdő részaránya csökken (jelenleg 58%).
• Az összes erdőterület 64,8%-a gazdasági rendeltetésű, 33,6%-a védelmi rendeltetésű erdő. (A védelmi rendeltetésű erdőkhöz tartoznak a talajvédelmi, vadvédelmi, vízvédelmi és településvédelmi erdők, valamint a védett – jórészt természetvédelmi területen lévő – erdők.)
• Az erdőterület 56%-át őshonos fafajok, 44%-át idegenföldi, meghonosodott fafajok (akác, vörös tölgy, fenyők) vagy klónozott fajták foglalják el.
• A hazai erdészeti kultúra világviszonylatban is kiemelkedő eredményekkel dicsekedhet. Ennek egyik fontos bizonyítéka, hogy 1919-től napjainkig 11%-ról 19%-ra növelték az ország erdősítettségi arányát.
• Hazánkban van Európa egyik legszigorúbb, erdőtervekre épülő erdészeti szabályozása.
• 1995 óta átlagosan 23 ezer focipályányi új erdőt telepítettek évente.
• Az erdei fatermékek 58,6%-a ipari fa, 41,1%-a tűzifa. (2002-es adat)
• Az összes fakitermelés mindig jóval alatta marad az erdőtervben engedélyezett fakitermelési lehetőségeknek. (Az erdeinkben kitermelhető famennyiséget, a tartamos erdőgazdálkodás követelményéből kiindulva, a 10 évre szóló erdőtervek határozzák meg. A fakitermeléseket az erdészeti hatóság évente engedélyezi, és számba veszi a teljesítéseket.)
• A hasznosított faanyagból 3,5 millió m3 a sarangolt fa (rostfa, tűzifa, papírfa) és 2 millió m3 a magasabb értékű ipari fa.
• A 3,5 millió m3 sarangolt fát + 4–500 ezer m3 faipari hulladékot régebben kizárólag a falemezipar lapgyártói használták fel, illetve a lakosság tűzifa-ellátását biztosították ebből (kb. 1,6 millió m3).
• A fa a világ energiaszükségletének ma is több mint 11%-át fedezi.
• A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a magyar erdőkben évente mintegy 12 millió m3 fanövekmény keletkezik, melyből a jelenlegi 7 millió m3/év értékről 9 millió m3/év értékre lehetne növelni a kitermelést. Ennek 9 millió m3-nek a 45%-a – mintegy 800–900 ezer m3 – akár energetikai célú növekmény is lehetne.
• A behozatal 2002-ben 4,7 millió m3, a kivitel 1,9 millió m3 volt.
• A nemrégiben létesült új energetikai fejlesztésekkel a hazai energetikai célú fafelhasználás a közeljövőben várhatóan 775.000 t/év (1,14 millió m3/év) mértékűre nő (pécsi erőmű (49,9 MW) – 330.000 t/év, kazincbarcikai erőmű (30 MW) – 200.000 t/év, ajkai erőmű (20 MW) – 100.000 t/év, bakonyi erőmű (30 MW) – 200.000 t/év).