Videók

Média-megjelenések



Írjon nekünk!

Név:

E-mail:

Képgaléria:
Postacím: 7621 Pécs, Mária u. 8. (Ferling PR Kft.)
Telefon: (72) 512-370
Fax: (72) 512-378
E-mail: titkarsag@biomasszaeromuvek.hu
Hivatalos ügyintézés helye:
Bakonyi Erőmű Zrt.
8401 Ajka, Gyártelep Pf. 134.

Biomassza és mezőgazdaság



A Biomassza Erőművek Egyesülése álláspontja
A megújuló energiaforrások mezőgazdasági összefüggései
A biomassza energetikai hasznosításának előnyei, ösztönzése
A biomassza hasznosítás lehetőségei
Szilárd biomassza tüzelés
Bio-üzemanyagok
Biogáz

A Biomassza Erőművek Egyesülése álláspontja

Az Európai Unió elkötelezett a megújuló energiaforrások alkalmazásának területén. Marian Fischer Boel főbiztos asszony nyilatkozata alapján (a biomassza energetikai hasznosítására értve): "Számomra, ez a legfontosabb prioritás".

Az unió célkitűzése 2010-re, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya érje el a 12%-ot (jelenlegi uniós átlag 5,3%). Konkrét - jogszabályokban megfogalmazott - elvárás, hogy az EU átlagában 2010-re a megújulókból termelt villamos energia érje el a 22%-ot (2001/77/EK irányelv), a bio-üzemanyagok felhasználása pedig - energiatartalomra vetítve - az 5,75%-ot (2003/30/EK irányelv).

Magyarország a csatlakozáskor megújulóból előállított villamos energia tekintetében 3,6%-ot vállalt (a 2003. évi 0,7%-os bázisról), amelyet - köszönhetően a kedvező változásoknak - már 2005-ben túlteljesítettünk (2005-ben a zöldáram termelés elérte a 4,5%-ot). Ugyanakkor az EU törekvésekből (Biomassza Akcióterv, ill. az EU csúcstalálkozón elhangzottak) kiolvasható, hogy a 2010 utáni elvárások jelentősen növekedni fognak hazánkkal szemben elérve a 12-15%-ot is.

A bio-üzemanyagok tekintetében a 2003/30/EK irányelv 2005-re 2%-ot tűz ki célul, amelyet évente 0,75%-kal növelve 2010-re el kell érni az 5,75%-ot. Ennek területén jelentős lemaradásban vagyunk (2005. dec. 31-re csak 0,6%-ot értünk el), az EU Bizottság jogsértési eljárás megindítását helyezte kilátásba (amely következménye a támogatási alapok felfüggesztésétől kezdve napi x millió EUR bírság is lehet). Hazánkkal együtt más tagországok is elmaradtak a célkitűzésektől, ezért a Bizottság indítványozta a 2003/30/EK irányelv felülvizsgálatát (az EU Bio-üzemanyag Stratégiája címen külön anyagot dolgozott ki). Az EU törekvésekből kiolvasható, hogy a Bizottság határozottabban érvényt fog szerezni a 2003/30/EK irányelv teljesítésének.

Ennek megfelelően hazánkban - módosítva a korábbi célkitűzéseket - jelenleg áll elfogadás alatt egy Kormány határozat, amely megfogalmazza a legfontosabb intézkedéseket, 2010-re az 5,75%-ot tűzi ki célul, illetve a potenciális EU exportpiacokat megcélozva egy új bio-üzemanyag iparág fejlesztését célozza meg ez által felhasználva a gabonafelesleg jelentős részét.

A megújuló energiaforrások mezőgazdasági összefüggései

A Biomassza Akcióterv megállapítja, hogy az EU-ban a megújuló energiaforrásokon belül mintegy 50%-os a biomassza részaránya. Hazánk adottságainak figyelembevételével (korlátozott víz- és szélenergia potenciál) ez az arány közel 80%-os.

A biomassza energetikai felhasználása történhet

  • tüzeléstechnikai úton, hő- és villamos energia előállítására;
  • bio-üzemanyag formájában;
  • biogáz előállítás céljára.

A legfontosabb agrárgazdasági összefüggés, hogy az energetikai igény pótlólagos keresletet indukál az agrár-termékpályákon, új, fizetőképes piacokat teremtve. Ez által a mezőgazdaság termelési- és piaci szerkezete kedvező irányban befolyásolható, csökkenthető a hagyományos termékpályákra nehezedő nyomás.

Magyarország vonatkozásában az egyik kiemelt cél a gabonafelesleg levezetése, felkészülni az intervenciós rendszer megváltozatására az által, hogy annak megszűnését követően egy kiegyensúlyozott, önálló, stabil piaci szerkezet alakuljon ki.

A biomassza energetikai hasznosításának előnyei, ösztönzése

A fenti EU előnyök Magyarország viszonylatában a következőkben realizálódhatnak:

  • javulhat a környezet állapota,
  • klímaváltozás szempontjából nem, vagy a fosszilis energiahordozóknál lényegesen kisebb mértékben terhelik a környezetet, ezáltal hozzájárulnak a Kiotóban vállalt kötelezettség betartásához, illetve a nemzetközi piacokon értékesíthető CO2 megtakarítás keletkezhet,
  • fosszilis energiahordozót válthatnak ki, ezáltal mérséklődhet a hagyományos energiahordozóktól való energiaimport-függőség,
  • az import terhek csökkennek, ezáltal javulhat a fizetési mérleg egyensúlya,
  • új munkahelyek keletkezhetnek,
  • növelheti a hozzáadott értéket, a GDP-t és az exportot,
  • elősegítheti a mezőgazdasági struktúra megváltoztatását, ami kedvezően hat a vidéki élet minőségének a növelésére és a lakosság helyben tartására,
  • a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése új, magas szintű technológiák alkalmazását teszi lehetővé,
  • az egyébként környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszap) energiává történő átalakításával jelentősen csökkenthető a környezet terhelése.

Emellett nem vagy nehezen számszerűsíthető előnyök, hogy

  • diverzifikálja az energiaellátást, csökkenti az energiaimport-függőséget (jelenleg az energiahordozók 78 %-át importáljuk);
  • növeli a hazai hozzáadott értéket és a GDP-t;
  • javítja a környezet állapotát, csökkenti a környezet hulladékterhelését;
  • a bio-üzemanyagok előállítása során keletkező fehérjedús takarmány import szóját válthat ki;
  • jelentős regionális fejlesztési hatást indukálhat;
  • járulékos előnyként emeli a technológiai színvonalat;
  • valamint itthon és az Európai Unió előtt is prezentálja hazánk környezetvédelmi elkötelezettségét.

A számos előny ellenére a megújuló energiaforrások jelenleg nem versenyképesek a fosszilis eredetű energiahordozókkal (részben azok externális költségeinek el nem ismerése miatt), ezért elterjedésükhöz kormányzati támogatás szükséges. A támogatásnak számos EU-konform módja alakult ki, ezek lehetnek

  • közvetlen ártámogatás, dotáció (ritkán alkalmazott);
  • adópreferencia (bio-üzemanyagok esetén alkalmazott);
  • beruházási támogatás (általánosan alkalmazott);
  • hatósági árakon keresztül történő közvetett támogatás (villamos-energia esetén alkalmazott);
  • jogi-szabályozási lehetőségekkel történő elősegítés (pl. zöld-áram rendszer);
  • a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatások, fejlesztések, információátadás elősegítése, támogatása.

Az oldal tetejére

A biomassza hasznosítás lehetőségei

A megújuló energiaforrásokon belül jelenleg a biomassza energetikai hasznosítása képviseli a legnagyobb részarányt, főleg a tűzifa felhasználás miatt.

A biomassza fogalomkörébe sorolhatók a tűzifa, az energetikai céllal termesztett növények, a mező- és erdőgazdasági melléktermékek, hulladékok. A létrejövő energetikai alapanyagok szilárd (pl. apríték, biobrikett, pellet), folyékony (pl. biodízel, bioetanol), illetve a belőle előállítható biogáz. Magyarországon a biomassza-potenciál kedvező, a mezőgazdaság lehetséges kitörési pontja a földterületek hasznosításánál és a foglalkoztatottságot is növelheti. Az alapanyagok felhasználásán belül jelenleg meghatározó részarányt képvisel annak tüzelés útján történő hasznosítása.

A gazdasági előnyök és ráfordítások mellett hangsúlyoznunk kell, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését az Unió elvárja, annak teljesítése - a pénzben nem minden esetben kifejezhető - társadalmi és gazdasági előnyök elérése érdekében akkor is szükséges, ha az a költségvetés nettó pozíciója számára nem minden esetben kedvező.

A biomassza energetikai felhasználása elsősorban tüzelési célra, bio-üzemanyagok előállítására és biogáz előállítására történhet.


Az oldal tetejére

Szilárd biomassza tüzelés

A szilárd biomassza (fa, energianövény, illetve mezőgazdasági hulladék) felhasználás részarányának növelése előnyös a légköri üvegház hatás szempontjából, mivel a levegőbe kerülő CO2 mennyisége nem több annál, mint amit ezek a növények a fotoszintézis révén fejlődésük során magukba építettek. Emellett figyelembe kell venni az egyéb környezetvédelmi hatásokat is.

A megújuló energiaforrások kérdésköre kulcsfontosságú a mezőgazdaság részére, mivel a megváltozó intervenciós rendszer és a WTO tárgyalások eredményeképpen közeljövőben életbe lépő változások miatt jelentősen csökkenteni kell az élelmiszer célú termelést. Egyes becslések szerint ez akár 800-1000 ezer hektár termőterületet is érinthet. Ez - a vetésforgók figyelembevételével - 80-120 ezer termelő jövedelemszerzési lehetőségét jelenti, ami a családtagokkal együtt 400-500 ezer főt érinthet a társadalomból. A jelentős társadalmi hatás miatt a kérdéskör már nem csak a mezőgazdaságra, hanem az egész gazdaságra és társadalomra jelentősen kihat.

A felhasználható biomassza a következő formában áll rendelkezésre:

  • erdőgazdasági termék (tűzifa, vágástéri hulladék nyesedék, tuskó, ág stb.);
  • faipari hulladék (pl. forgács);
  • öregfa, illetve használt fa begyűjtéséből származó hulladék fa;
  • mezőgazdasági melléktermék (pl. szalma, szár, csutka stb.) és hulladék (venyige, nyesedék stb.);
  • élelmiszeripari hulladék (pl. olajosmag-héj);
  • fás szárú energiaültetvényről (rövid vágásidejű fás szárú növények);
  • szántóföldi energianövény-termesztésből (pl. energiafű, mischantus) származó.

Az erdőgazdaságokból származó tüzelési célú alapanyagok mennyisége jelenleg biztosítja a lakossági ellátást és a biomassza tüzelésre átállt erőművek alapanyag igényét, azonban a további fejlesztéshez szükséges biomasszát vagy mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok begyűjtéséből, vagy energetikai célú növénytermesztésből kell biztosítani.

Ehhez számos feltételt kell biztosítani a biomassza használat fejlesztése során:

  • normatív alapon támogatni kell a szántóföldön történő energetikai növénytermesztést;
  • támogatni szükséges az energiaültetvények telepítését (jelenleg az AVOP-ban elérhető);
  • meg kell szervezni a begyűjtés feltételrendszerét;
  • ki kell dolgozni a differenciált támogatás környezet-és természetvédelmi szemléletű szempontrendszerét;
  • a tüzeléstechnika és a termesztés-begyűjtés területén célirányos kutatási, fejlesztési tevékenység szükséges;
  • információkkal, szaktanácsadással kell ellátni a leendő beruházókat és a termelőket;
  • módosítani kell az erdőről és erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényt, illetve meg kell alkotni a fás szárú energetikai ültetvények telepítését, nyilvántartását és felszámolását szabályozó Kormány rendeletet.

A feltételek biztosítását követően az energianövényeknek 2010-re a hazai igényeket meghaladó termesztése is várható, mivel a szomszédos uniós tagországokból is várható kereslet ezekre a növényekre. A hazai kiváló termőhelyi adottságokat kiaknázásával - a hazai igényeket meghaladó mennyiség feletti rész értékesítésével - az energetikai növények értékes exportcikké válhatnak.


Az oldal tetejére

Bio-üzemanyagok

A bio-üzemanyagok versenyképességét a 2233/2004. (IX. 22.) Korm. határozatnak megfelelően a jövedéki adókedvezmény rendszere tartalmazza a jövedéki adó visszaigénylési lehetőségével. A Jöt. módosítása 2007. június 30-tól eltérő jövedéki adót vezet be 4,4 v% bio komponenst tartalmazó és az alatti mennyiséget tartalmazó benzinnél, 2008. január 1-től pedig a gázolajnál. Az adókedvezményt indokolt fenntartani, de mértéke mérséklődhet a fosszilis eredetű üzemanyagok árának emelkedésével.

A bio-üzemanyagok két nagy csoportra bonthatóak bioetanolra és biodízelre.

A bioetanol mezőgazdasági terményekből (elsősorban búza, kukorica, melasz) fermentációval előállított finomszesz. Üzemanyagként történő felhasználásának legcélszerűbb módja annak ETBE formájában történő bekeverése a benzinbe. Az ETBE (etil-tercier-butil-éter) egy oktánszám-javító adalékanyag, amely 47 %-ban tartalmaz bioetanolt, felhasználása nem igényli az elosztó hálózat átalakítását. A MOL Rt. rendelkezik mintegy 50 ezer tonna ETBE kapacitással, a bioetanol előállítását 2005-ben megkezdte.

A bioetanol előállításának technológiája kialakult, a két nagy hazai szeszgyár (Győr, Szabadegyháza) mintegy 60 millió liter kapacitással rendelkezik, amelyből 2003-ban 47 millió litert tudtak csak kihasználni.

A biodízel telítetlen zsírsavakból előállított észter, legfontosabb alapanyagai a repce-, napraforgóolaj, használt sütőolaj illetve állati zsiradékok lehetnek. Előállításának technológiája kialakult, alkalmazásának legcélszerűbb módja annak gázolajba történő bekeverése.

Jelenleg 2 kísérleti üzem áll rendelkezésre, amelyek összkapacitása évi 8,5-9 millió liter.

Az intervenciós rendszer ás a gabonatermesztési támogatások várható változása miatt egy olyan bio-üzemanyag stratégia készült el a GKM-ben minisztériumunk szakembereinek közreműködésével, amely alkalmas arra, hogy a várható gabonapiaci feszültségeket kezelje. Mivel a magyar mezőgazdaság termelési szerkezete az adottságok miatt nem nagyon változtatható, ezért a felhasználás szerkezetét kell megváltoztatni. A stratégia számainak meghatározásánál már nem a hazai szükséglet kielégítése, vagy az EU elvárások teljesítése volt a cél, hanem a termesztési lehetőségek figyelembe vételével a lehetséges bio-üzemanyag mennyiség előállítása exportra is.

Figyelembe véve az alapanyagtermelés bővülését is, megfelelő gyártókapacitások kiépülése esetén Magyarországon búzából min. 215 Et - max. 640 Et, kukoricából min. 420 Et - max. 900 Et bioetanol állítható elő. Ugyanilyen megfontolásból napraforgóból min. 23 Et - max. 77 Et, repcéből min. 90 Et - max. 160 Et biogázolajat/biodízelt lehetne gyártani.

A minimális mennyiségeket a jelenlegi termelési szintek figyelembevételével, a maximálisat a termelés energetikai célú bővítése esetére kalkuláltuk


Az oldal tetejére

Biogáz

A biogáz szerves anyagok anaerob bomolásával állítható elő, legjellemzőbb alapanyaga a lakossági, mezőgazdasági illetve élelmiszeripari szerves hulladék és a települési szennyvíziszap. Ezért ez a témakör elsősorban környezetvédelmi és csak másodsorban energetikai kérdés. A biogáz előállítás értékelése nem végezhető el a környezetvédelmi előnyök figyelembevétele nélkül.

A biogáz-előállítás technológiája kialakult, technikai akadály nincs, az alapanyagok rendelkezésre állnak, sőt az egyre szigorúbb uniós környezetvédelmi előírások miatt a szerves hulladékok ártalmatlanítása egyre jelentősebb terhet fog jelenteni a mezőgazdasági üzemek, az élelmiszeripar és az önkormányzatok számára. Jelentős lehet a foglalkoztatottsági hatás, mivel az előírásokat betartani nem képes élelmiszeripari üzemek tevékenységük megszüntetésére kényszerülhetnek. Egyes nyugati megyékben már megfigyelhetőek olyan jelenségek is, hogy a környezetvédelmi kötelezettségek miatt a szerves hulladékot osztrák biogáz-üzemek veszik át magas hulladékkezelés-térítésdíj ellenében.

A biogáz elvileg előállítható célirányosan erre a célra termelt alapanyagból (leginkább silókukoricából), de a költségvetési forrásokkal történő takarékoskodás miatt leginkább ott célszerű ilyen beruházást megvalósítani és támogatni, ahol a szerves hulladék kezelése elengedhetetlen. Ennek oka az, hogy a szerves hulladék tárolására, kigázosítására szolgáló tárolótartály és manipuláló rendszer jelentős beruházást igényel. Ennek során az energetikai hatásfok szerves mezőgazdasági hulladékok megfelelő arányú elegyítésével is javítható.

Előzetes becslések szerint 2010-re az előállított biogáz mennyiség alapanyagának a fele lehet mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék, fele települési szennyvíziszap.

A Visegrádi országokkal, valamint Szlovéniával és Ausztriával kapcsolatos együttműködési lehetőségek

  • közös erőfeszítések megfogalmazása (valószínűsíthetően mindegyik tagállam a célkitűzések teljesítése mellett foglal állást), egymás törekvéseinek elősegítése
  • közös kutatási-fejlesztési programok kialakítása
  • technológiai együttműködés, tapasztalatcsere

Az együttműködés része lehet a határokon átnyúló közös projektrendszerek kialakítása, a termeléstől a feldolgozásig terjedő közös megvalósítású projektek szervezése annak érdekében, hogy az egyes résztvevő tagállamok maximalizálni tudják a közös előnyöket. Ilyen együttműködésre jelenleg is van példa, pl. az OMW vásárol magyar olajnövény-magot biodízel előállítás céljából, a Semmeringen tervezett biomassza erőmű magyar alapanyagokkal is számol.

Speciális agrárkérdés a kiegészítő területalapú támogatások témaköre (energianövény prémium). Az EU energianövény prémium rendszere 45 /ha kiegészítő területalapú támogatást biztosít az energianövények termesztéséhez, 1,5 millió ha-ban maximalizálva az így támogatható területet (a jelenleg lehívott támogatás kb. 500 ezer ha). A Bizottság javaslatot fog tenni a támogatási rendszer átalakítására (ennek irányáról nincs információnk, de várható egyfajta kvótarendszer bevezetése). Ugyanakkor az SPS-t alkalmazó új tagállamok nem részesei ennek a prémium rendszernek. Ezek az országok ugyan hirdettek meg ilyen támogatásokat (ld. 74/2005. FVM rendelet), de annak forrásait jelenleg a nemzeti költségvetések biztosítják (top-up). Az SCA és Tanácsi üléseken az új tagállamok kérték, hogy az energianövény prémium kerüljön az új tagállamokra is kiterjesztésre, ez által a hazai finanszírozásban részt vállalhat az EU. A Visegrádi országok illetve Szlovénia irányában indokolt a kérdéskör felvetése az erőfeszítések összehangolása, valamilyen együttműködés kezdeményezése céljából.

További együttműködés lehet indokolt az alábbi területeken

  • finanszírozás, beruházások elősegítése (a kohéziós és strukturális alapok mellett az EBRD hitelek fokozott bevonása, központi EU támogatások);
  • szabványok kérdésköre (hazánk szempontjából a biodízel szabvány fontos, mivel a jelenlegi szabvány korlátozza a napraforgóból történő elállítást)
  • az import bio-etanollal szemben a környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumok érvényesítése (a cukornádból előállított bioetanol olcsó konkurense a drágább magyar, cseh, szlovén stb. gabona alapú bioetanolnak, ezért kulcsfontosságú, hogy minden eszközt megragadjuk előbbi import mennyiségének korlátozására). Ennek egyik eszköze lehet a fenti szempontok hangsúlyozása, miszerint csak olyan bioetanol importja történhessen meg, amely nem jár a környezet rombolásával, pl. további esőerdők kivágásával). A biomassza energetikai célú hasznosításában a magyar mezőgazdaság számára nagy lehetőségek vannak, jelentősen elősegítheti a szerkezetátalakításból adódó foglalkoztatási feszültségek csökkentését, a vidéki munkalehetőségek megőrzését és bővítését, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítését. Ennek érdekében összehangolt intézkedés sorozat szükséges, amely részben beruházási támogatások biztosításából, célirányos kutatási-fejlesztési tevékenységből, valamint egy integrált ismeretátadási és tudatformálási programból áll.

A beruházási támogatások jelentős részét várhatóan uniós forrásokból biztosítani lehet az NFT II. ütemének keretében, a területalapú támogatások jelentős részét az Európai Unió már jelenleg is biztosítja. A nemzeti költségvetést ezek önrésze, a bioüzemanyagok adókedvezménye, valamint a kutatási, fejlesztési és az ismeretátadási program fogja érinteni.

Budapest, 2006. március 31.

(forrás:http://www.fvm.hu/main.php?articleID=8688&ctag=articlelist&folderID=831&iid=1)

Az oldal tetejére
lablec