Pontosan öt évvel ezelőtt csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Milyen hatással volt ez hazánkra?

A csatlakozást követően Magyarország az EU jogharmonizáció keretében átvette az unió áfaszabályozását, így a mai hazai jogszabályok alapján a befektetési aranyat sem áfa, sem fogyasztási adó nem terheli - írja elemzésében az aranykereskedelemmel foglalkozó Magyar Aranypiac Kft. A befektetési aranyérmék és rudak jóval kedvezőbb árúak lettek, mint az ékszerarany, mert az ékszereknél meg kell fizetni a megmunkálás díját és az áfát is.

Magyarországon az uniós csatlakozást megelőzően utoljára a II. világháború előtt volt lehetséges, hogy bárki szabadon aranyat vásároljon befektetési célból. A szocializmus időszakában adóval sújtották, illetve jogilag korlátozták az aranypiaci tevékenységet. Az aranypiacot a rendszerváltás szele érintetlenül hagyta, 1990 után is csak 25 százalékos áfával és 35 százalékos fogyasztási adóval terhelt áron lehetett aranyat vásárolni. Így az arany befektetésre továbbra sem volt alkalmas, az aranykereskedelem gyakorlatilag csak ékszerkereskedelmet jelentett.

Az elemzés szerint az elmúlt öt évben Magyarországon egyre többen figyeltek fel az új befektetési formára, főleg azt követően, hogy több évtizedes stabil, grammonként 2.300-2.500 forintos aranyár után 2006-ban jelentősen megugrott az arany világpiaci ára, átlépte az addig elképzelhetetlennek tűnt grammonkénti 4.000 forintot. Ezt követően az ár 2007-ben 3.600-3.800 forinton stabilizálódott. Tavaly ősztől ismét látványos felfutást produkált az arany ára, 2008 telén új csúcsot ért el, grammonként 7.500 forintot. Az elmúlt öt hónapban a grammonkénti aranyár 6.000-6.500 forint között mozgott.

Az arany iránti felfokozott érdeklődés oka kétségtelenül a gazdasági világválság. A befektetők a részvénypiacokból és befektetési alapokból kiábrándulva, a bizonytalanság, a súlyosbodó problémák hatására fordulnak az "örök pénz" felé.
A befektetési aranypiacon a legjobbak a 999,9 ezrelék finomságú rudak, tömbök és érmék. Ezeknek van általános, világméretű befektetési piaca - hívja fel a figyelmet a kereskedés "arany" szabályaira a Magyar Aranypiac Kft.

A gyártókat a világ nagy tőzsdéi - mint például a londoni - minősítik ismertség és megbízhatóság szerint. Hozzáteszik, hogy magyarországi kibocsátó nem rendelkezik nemzetközi minősítéssel, így az általuk kiadott aranytömbök határainkon túl csak nehezen, ár alatt értékesíthetők. Magyarországon csak olyan cég kereskedhet arannyal, amely megfelel a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet (NEHITI) szakmai előírásainak, így az intézet nyilvántartásba vette.

Palánkai: Magyarország és az EU is nyert

A kereskedelmi mérleg és a külföldi tőkebefektetések tekintetében a csatlakozás fő nyertese az Európai Unió és az EU vállalatai voltak, azonban ez nem egy zéró összegű játék volt, hiszen nem kétséges, hogy az európai uniós tagság több szempontból is előnyösnek bizonyult Magyarország számára - mondta Palánkai Tibor Széchenyi-díjas közgazdász professzor.

Palánkai Tibor kiemelte: Magyarország számára a valamivel talán kisebb nyereség fontosabb volt a magyar gazdaság szempontjából, mint adott esetben az EU gazdaságának nagyobb nyeresége.

Az ország európai integrációja már korábban, tulajdonképpen a társulási szerződés 1991-es aláírásával elkezdődött, amelynek hatásaként a gazdasági kapcsolatok dinamikus növekedésnek indultak, és a csatlakozás idejére már az ország külkereskedelmének több mint háromnegyede bonyolódott az EU-val. A piacok már a szabadkereskedelmi megállapodással kinyíltak és ez egy nagyon dinamikus, sőt látványos kereskedelemnövekedést eredményezett, hiszen a szovjet orientációból kellett az Európai Közösség országaiba irányuló külkereskedelem körülbelül 25-30 százalékos részesedését 75-80 százalékos részesedés közelébe felemelni bő egy évtized alatt - mondta Palánkai Tibor.

Ezzel összefüggésben a külföldi tőkebefektetések elérték a magyar GDP egynegyedét, és ezzel a globális és az európai integráltság egy olyan szintjét érte el az ország, amely hasonló a régi tagállamok szintjéhez. Reálgazdasági értelemben Magyarország tehát már a csatlakozás idejére integrálódott az Európai Unióval.

Az EU-tagság hozzájárult a magyar export jelentős mértékű szerkezeti átalakulásához, ami például azt jelenti, hogy a csúcstechnikai termékek aránya körülbelül egynegyedre nőtt a magyar exportban, amely arány megfelel a legfejlettebb országok exportstruktúrájának. Emellett az általános gazdasági szerkezet - a szolgáltatások arányának növekedése és a mezőgazdaság arányának csökkenése - is közeledett az EU vezető országainak struktúráihoz. A teljes jogú tagság emellett segítette a tőkebeáramlás növekedését, és hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország markánsan tőkeexportőr országgá váljon.

A közgazdász professzor rámutatott: a 2004-es csatlakozás óta Magyarországnak, a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott új tagállamok felé irányuló gazdasági, elsősorban kereskedelmi kapcsolatai rendkívül dinamikusan nőttek. Ennek a folyamatnak az egységes piaci szabályozások új tagállamokkal szembeni bevezetése is ösztönzést adott. Hozzátette: relatív értelemben csökkent a régi tagországokba irányuló magyar export. Másrészről ugyancsak dinamikusan alakultak a kapcsolatok a nem tagországokkal, hiszen Magyarország külső vámszínvonala viszonylag magas, 7-8 százalékos volt a csatlakozás előtt, és ez megfeleződött a tagsággal, a közös külső vámok átvételével. Ennek következményeként kedvezőbb feltételekkel tudtak exportálni Magyarországra az Európai Unión kívüli államok.

Palánkai Tibor a magyar átmeneti mentességeket, "derogációkat" értékelve elmondta: a régi tagállamok által fenntartott munkaerő-piaci korlátozások nem érintették Magyarországot, mivel nem volt masszív munkaerő-kiáramlás, ráadásul mára néhány ország kivételével feloldották vagy enyhítették ezeket a korlátozásokat a régi tagállamok. Az uniós állampolgárok magyarországi földtulajdonszerzésének korlátozásával kapcsolatban Palánkai Tibor megjegyezte: erről vegyesek a vélemények, hiszen az intézkedés egyrészt védi a magyar földet, másrészt azonban hátráltatja a magyar mezőgazdaság modernizációját.

A magyar mezőgazdaság jelentős többlettámogatásokhoz jutott az uniós tagsággal, azonban külön elemzést igényelne, hogy ezeket a támogatásokat mennyire hatékonyan használta fel az ország.

A magyar EU-integrációs mérleg megvonásánál nem lehet megkerülni a magyar, 2001-2007 közötti gazdaságpolitikát, amely lényegében az általános egyensúlybomlás időszakának nevezhető. 2001 környékén az inflációs cél kivételével Magyarország közel volt a maastrichti kritériumok teljesítéséhez, azóta azonban jelentősen leromlott a gazdasági teljesítmény a költségvetési hiány felhalmozódásával, valamint a növekedés lelassulásával - mondta Palánkai Tibor. A válság felszámolása 2006-2007-ben megkezdődött, azonban 2007-től bejött a nemzetközi pénzügyi és világgazdasági válság, és Magyarország erős globális integráltsága következtében ez a válság komoly következményekkel járt az ország számára.

A professzor hangsúlyozta: jelenleg sokkal rosszabb, súlyosabb helyzetben lenne Magyarország, ha nem lenne tagja az EU-nak, és kedvezőbb helyzetben, ha már tagja lenne az eurózónának. Utóbbi esetben ugyanis azt a sajátos adósságválságot és "hitelbuborékot", amely az árfolyamkockázat következtében állt elő Magyarországon, el lehetett volna kerülni.

Több százmilliárd forint fejlesztés uniós forrással

Magyarország európai uniós tagsága sikertörténet, sok ezer megvalósult és kifizetett projekt, több százmilliárd forintnyi fejlesztés, átlag fölötti forráslehívási arány, és több mint tízezer nyertes pályázó jelzi mindezt - áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által, az ország ötéves uniós tagsága kapcsán készített összegzésben.

Az NFÜ összegzése megállapítja: a világgazdasági válság idején különösen megmutatkoznak az uniós tagság előnyei és leszögezi: a csatlakozás után megindult és 2008 decemberére szinte lezárult I. Nemzeti Fejlesztési Terv során a különböző kiírásokra 42.459 pályázatot adtak be, és több mint 685 milliárd forint összértékű, 19 ezer kifizetés történt (a kifizetések szinte 100 százalékban megvalósultak).

Az elmúlt öt év alatt a 12 ezernél több lezárult projekt és a forrásfelhasználás európai összehasonlításban is magas aránya - 94 százalék, míg az uniós átlag 90,6 százalék, amivel Magyarország az újonnan csatlakozott országok között az 5. helyen, míg az összes tagállam között az első tízben szerepel - mind azt jelzik, hogy nemcsak az intézményrendszer, hanem a pályázók is jól vizsgáztak - derül ki az összegzésből.

Az első fejlesztési időszak tapasztalatait értékelve alakították ki a második ciklusra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A 2007-2013 közti időszakban Magyarország számára 24,9 milliárd euró (közel 9 ezer milliárd forint) uniós forrás áll rendelkezésre, amelynek 55 százaléka (3.900 milliárd forint) már 2007-2008 folyamán megnyílt a pályázók számára.

A dokumentum szerint Magyarország ebben a ciklusban is élen jár a lehetőségek kiaknázásában, elsőként írt ki uniós pályázatokat, és 2007 végén már nemcsak előleg formájában, hanem ténylegesen megindított projektekért is kért átutalást az Európai Uniótól. Ez év április végéig 2.267 milliárd forintot ítélt meg az intézményrendszer a nyertes pályázóknak, emellett közel 7.750 szerződést kötöttek meg, több mint 1.810 milliárd forint értékben. 313 milliárd forintot már átutaltak, és 1.607 projektet sikeresen befejeztek.

Magyarországon elsőként indította útjára 2007 őszén a kis- és középvállalkozásoknak szánt Jeremie mikrohitel programot. Napjainkra közel 1.100 vállalkozás jutott így hitelhez, több mint 5,82 milliárd forint értékben, mikrohitel és garancia termékekre azonban már 65 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a programban részt vevő pénzügyi közvetítőkkel.

A fejlesztések során kiemelt figyelem irányul a hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztésére. A regionális és a humánerőforrás-fejlesztési forrásokból 2009 és 2013 között mintegy 100 milliárd forintot különít el az ország ezekre a célokra. A területi egyenlőtlenségek felszámolását és az egyenlő esélyek megteremtését célozza az oktatás fejlesztésére szánt 650 milliárd forint is. A Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében 102 milliárd forintból 350 intézmény újul meg, amelyet a felsőoktatás hasonló volumenű infrastrukturális fejlesztése kísér (77 milliárd forint összegben).

Az uniós tagországok közül Magyarország nyújtotta be a legtöbb nagyprojektet, azaz olyan beruházás tervét, amely értékéből kifolyólag (13 milliárd forint, illetve környezetvédelmi beruházásoknál 6,5 milliárd forint) kormányzati döntést és brüsszeli jóváhagyást egyaránt igényel. Ez év április végéig a kormány 22 nagyprojektet hagyott jóvá, amelyből 20-at küldött ki Brüsszelbe. A projektek összes támogatási értéke meghaladja a 884 milliárd forintot, teljes beruházási értékük pedig az 1140 milliárd forintot. Öt fejlesztési terv esetében már az Európai Bizottság támogató döntése is megszületett.

A nagyprojektek és kiemelt projektek sorában olyan óriásberuházások szerepelnek, mint Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózatának fejlesztése, a nemzetközi jelentőségű vasútvonalak korszerűsítése, a budapesti 4-es metró megépítése, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt, Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése, a pannonhalmi főapátság fejlesztése, valamint a Szabadság híd felújítása.

A schengeni határellenőrzési rendszerhez történő csatlakozás megkönnyítésére Magyarország 165,8 millió euró támogatásban részesült, míg a hamarosan lezáruló Interreg programok keretében 2004-től több mint 17 milliárd forintot fordíthatott a határon átnyúló üzleti, környezet- és természetvédelmi, illetve kulturális együttműködések ösztönzésére. Az Európai Területi Együttműködések keretében, 2013-ig 170 milliárd forintnyi uniós támogatást fordíthatnak a magyarországi megyék és a szomszédos régiók határon átnyúló fejlesztésekre.

Az összegzés kitér a nemzetközi gazdasági válság hatásának enyhítésére indított programokra is. Két nagy pillére van annak a fejlesztéspolitikai programnak, amelynek elsődleges célja, hogy Magyarországon a lehető legtöbb, a válság által veszélyeztetett munkahely megvédhető legyen.

Az egyik pillér egy 1.400 milliárd forintos csomag, amely közvetlen válságkezelő eszközökkel igyekszik megerősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat. A másik pillére egy 1.800 milliárdos csomag, amely alapvetően a nagy munkaigényű építőiparon keresztül fejti ki hatását a válsággal szemben. A beruházás-élénkítő csomag révén egyebek között 267 iskola, 23 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 kilométer vasúti, és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg.

Róna Péter: az EU beszállító alvállalkozása lettünk

Ha egyszerűen a befizetések és kifizetések egyenlegét nézzük, akkor előnyös volt Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás, ám mélyebb, strukturális értelemben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a magyar gazdaság mára az unió "beszállító-összeszerelő alvállalkozásává" vált - hangsúlyozta Róna Péter, az ELTE címzetes egyetemi tanára. Róna Péter úgy vélte, hogy Magyarországnak nem sikerült olyan, az ország komparatív előnyeire alapozott, tudatos iparpolitika által támogatott gazdasági szerkezetet kialakítania, amellyel versenyképes és szerves része lehetne Európa gazdaságának.

Ehelyett az történik, hogy a viszonylag alacsony munkabér miatt - mely az ország versenyképességének jóformán egyetlen eleme - "idejönnek a multik, elszívják a legképzettebb munkaerőt, ezzel azonban nem hoznak létre további munkahelyeket a termelési láncban, hiszen annak előbbi és további láncszemei már a határokon kívül helyezkednek el" - fejtette ki. Ezzel az ország egyfajta beszállítói szerepbe került, ami azt jelenti, hogy nincs olyan jelentős termelési vertikum, amellyel a magyar gazdaság versenyképes módon be tudna illeszkedni az európai gazdaságba - mutatott rá.

Róna Péter úgy vélte, hogy más közép-kelet-európai országok sikeresebben alakították át gazdaságuk szerkezetét. Példaként a lengyel mezőgazdaságot említette, amely mára a német és észak-európai piacok jelentős szereplőjévé nőtte ki magát. Szlovénia ugyancsak nagyszerűen illeszkedett be az európai vérkeringésbe, és Csehország is megalapozott, stabil hátérrel rendelkezik például a gépipar területén - tette hozzá.

A közgazdász szerint a sikertelen beilleszkedésnek mindenekelőtt az az oka, hogy Magyarország - a többi visegrádi országgal ellentétben - nem alakított ki ágazati stratégiát. "Nem jelöltük ki azokat az ágazatokat, amelyeket tudatosan fejleszteni kívánunk, a döntést ehelyett ráhagytuk a piacra, ami nagy hiba volt" - húzta alá.

Róna Péter szerint lemaradásunk egy további oka "az elmúlt húsz év legnagyobb részére kiterjedő, teljesen elhibázott monetáris politika, ami arról szólt, hogy legyen a forint erős". A túlzott monetáris szigor laza fiskális politikával párosult, amelyet tovább súlyosbított, hogy a hiányt az ország külföldi forrásokból finanszírozta.

Róna Péter hangsúlyozta: egy felzárkózó ország esetében pont ennek az ellenkezője lett volna a követendő út. Úgy vélte, egy enyhén gyenge árfolyam mellett nagyon fegyelmezett költségvetés lett volna kívánatos, melynek esetleges hiányát belső megtakarításokból kellett volna fedezni.

A közgazdász szerint végül az is hátráltatta egy egészségesebb gazdasági szerkezet kialakulását, hogy az unióval való tárgyalások során a magyar félnek nem sikerült kialakítania egy következetes arculatot. "Nem úgy tárgyalunk, hogy van egy nemzetgazdasági stratégiánk, és ehhez illeszkedve fogalmazzuk meg érdekeinket. Részben tehát azért gyenge a magyar alkupozíció, mert követhetetlen" - fogalmazott.

A gyenge érdekérvényesítés példájaként a mezőgazdaság és az élelmiszeripar régi tagországokhoz képest jóval alacsonyabb uniós támogatását említette, ami jelentős versenyhátrányt jelent Magyarországnak, ráadásul pont olyan területeken, ahol óriási komparatív előnnyel rendelkezik az ország - fejtette ki Róna Péter.

Kedvezően változott az ország környezeti állapota a csatlakozás óta

A környezetvédő civil szervezetek elismerik a brüsszeli célkitűzések és támogatások jelentőségét, ugyanakkor bírálják az uniós ösztönzés ellenére továbbra sem eléggé elkötelezett magyar politikai szférát.

A környezetvédelem elmúlt öt évben elért legelismertebb sikere a génmódosított termékektől való mentesség megőrzése, amit a kormányzati és a nem állami szereplők egyaránt fontosnak tartanak. Ezzel kapcsolatban Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország megbízott igazgatója ugyanakkor jelezte: a világból továbbra is folyamatos támadás érkezik erről a területről, az Európai Bizottság előtt jelenleg több mint 20 olyan génmódosított növény vár engedélyezésre, amelyről a testület még nem hozott döntést.

A Brüsszel által kiemelt jelentőséggel kezelt - kibocsátás csökkentési, energiahatékonysági, illetve zöldenergetikai - célkitűzések magyarországi végrehajtásáról már erősen megoszlanak a vélemények. Szegfalvi Zsolt szerint például az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentése mögött nem áll nagy teljesítmény, csupán a nehézipar fokozatos megszűnése.

A szaktárca környezetpolitikai osztályának összefoglalója szerint Magyarország környezeti állapota - a korábbi évek tendenciájához hasonlóan - kedvezően változott az elmúlt öt évben, ami elsősorban a tervezési és szabályozórendszer fejlesztésének, illetve a környezetvédelmi-infrastrukturális beruházásoknak, valamint egyes gazdasági szektorok környezeti teljesítmény-javulásának köszönhető.

Az elmúlt évek környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek keretét a 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program jelentette, amelyben olyan fontos társadalmi, gazdasági célok elérése is szerepel, mint többek között a környezeti és az életminőség javítása a társadalmi kohézió erősítésével, valamint a hátrányos helyzetű térségek természeti értékeinek, erőforrásainak védelme - olvasható a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) tájékoztatójában.

Hangsúlyozzák: a csatlakozásra a magyar jogszabályok megfelelővé váltak a brüsszeli követelményeknek, a tárgyalások eredményeként elfogadott átmeneti mentesség a négy legnagyobb beruházási igénnyel járó témát érintette, amelyek közül egyedül a - 2015-ös határidővel rendelkező - települési szennyvízelvezetés és -tisztítás nem valósult meg még teljesen.

Az Európai Unió tagállamává válva Magyarország feladata lett a közösségi szakpolitika alakításában való részvétel, s ennek során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, illetve a magyarországi környezetvédelmi érdekek képviselete is - húzzák alá a minisztérium közleményében.

A KvVM egyebek között a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia kialakítását, az Energia Hatékonysági és Takarékossági Program eredményeként megvalósuló energia-megtakarítást, az EU-források társfinanszírozásával jelentősen növekvő csatornázottságot és javuló szennyvíztisztítási arányt, továbbá a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások számának emelkedését, illetve a Nemzeti Erdőprogramban telepített 60 ezer hektár új erdőt tartja az elmúlt időszak legfontosabb eredményeinek.

Varga Katalin, az Energia Klub megújuló energia projektvezetője hangsúlyozta: az elmúlt öt évben fejlődött a magyarországi megújuló energiaforrások iparága, 2005-2006-ban nagyobb ugrás volt tapasztalható, amelynek egyik motivációját az európai uniós irányelvek, és a bennük lefektetett célszámok jelentették.

A zöldenergia alkalmazásának jelentős térnyerését ugyanakkor több dolog is hátráltatja - húzta alá a szakember. Kifejtette: a politikai elkötelezettség hiányát mutatja, hogy a kedvező természeti adottságok ellenére 2010-ig Magyarország vállalata a tagállamok közül legalacsonyabb célkitűzést a megújuló alapú villamosenergia-termelésre.

A szakember rámutatott: az elmúlt években energetika témában készült stratégiai dokumentumok vagy hanyagolják a megújuló energiaforrásokat, vagy nem készülnek hozzájuk megfelelő akciótervek.

A rendelkezésre álló hazai támogatási összegek alacsonyak, a feltételek pedig folyamatosan változnak - emelte ki Varga Katalin. Hozzátette: az uniós források lehívása is sok problémával jár, a KEOP pályázatok bonyolultsága és alacsony támogatási aránya miatt pedig a 2007-2008-as keretnek csak 20 százalékát sikerült lehívni, ami mindössze 26 nyertes pályázatot jelent.

Varga Katalin szerint a megújuló energiatermelést szabályozó átláthatatlan, gyorsan változó, egymásnak sokszor ellentmondó jogszabályok elriasztják a befektetőket. Hiányoznak a hosszú távú garanciák, és bonyolultak az engedélyezési folyamatok is - fűzte hozzá. Az Energia Klub képviselője ezért elengedhetetlennek tartja a megújuló energiaforrásokat érintő jogszabályi környezet rendbetételét, és a zöldenergiát egyszerűen és átláthatóan szabályozó kerettörvény elfogadását, amely kiszámíthatóságával lehetőséget teremt az ország jó természeti adottságainak felhasználására.

 

Hírszerző