Most, amikor a gazdasági válság komoly beszállítói kapacitásoktól fosztja meg a magyar gazdaság szereplõit, adódik a kérdés: ki tudjuk-e használni a felgyülemlett szakmai tudást, a meglévõ gyáregységek szabad kapacitásait, a munkanélkülivé vált fejlesztõk, tervezõk és szakmunkások jelenlétét? Tudjuk-e hasznosítani a gép és jármûipari szakterületen szerzett, de hirtelen feleslegessé vált tapasztalatainkat az egyre fontosabbá váló és továbbra is stabilan teljesítõ energiaiparban, azon belül is a megújuló energiát hasznosító berendezések gyártásának piacán?

Bár nem robbanásszerû gyorsasággal, de továbbra is folyamatosan emelkedik a megújuló energiák felhasználása a világon – így Magyarországon is –, ezzel a megújuló energiát hasznosító berendezések iparágának, a „zöldiparnak” is lépést kell tartania. A napelemektõl a biomasszakazánokon, illetve a geotermikus energiát hasznosító rendszereken keresztül a szélturbinaalkatrész-gyártásig magas minõségû eszközökkel kell kiszolgálnia a berendezésgyártóknak a „zöldiparágat”.
Mivel az energiaipari beruházások eszközigényesek, a befektetések jelentõs részét kell a berendezésekre fordítani. Importberendezések hazai felhasználása esetében ez azt is jelenti, hogy a támogatások jelentõs része külföldi berendezésgyártók forgalmát és hasznát növeli – emiatt is van különös jelentõsége a hazai megújulóenergia-ipari berendezésgyártás növelésének, hogy a hazai támogatások minél nagyobb része itthon maradjon. Már az is nagy eredmény, hogy több külföldi gyártó állít elõ napelemeket Magyarországon nemzetközi piacra, és a napkollektorpiac is folyamatosan fejlõdik. A szélenergia-piacon is komoly alkatrész-beszállítói kapacitásaink vannak már (generátorok, motorok gyártása és összeszerelése).
A potenciál óriási. A megújuló energia eddigi alacsonyabb mértékû felhasználása után az EU klímacsomagja szerint 2020-ra 20 százalékra kell emelni a megújuló energia felhasználásának részarányát az unióban.
Magyarországon a magas színvonalú, jó hírû egyetemek, kutatóközpontok és komoly ipari tapasztalattal rendelkezõ kivitelezõk jelenléte lehetõséget adna arra is, hogy ne csak a termelési, gyártási folyamatokban, hanem a magasabb hozzáadott értéket képviselõ kutatási-fejlesztési, valamint a kivitelezési tevékenységekben is részt tudjunk vállalni.
Természetesen a kapcsolódó befektetõi elvárásokat és a hazai adottságokból fakadó lehetõségeket könnyebb vázolni, és sokkal nehezebb megfelelõ üzleti tervet készíteni, sõt, a megújuló beruházásokat meg is valósítani. Ez a jelenlegi világgazdasági helyzetben politikai és állami (gazdasági) támogatás nélkül elképzelhetetlen. A megújuló energia iránti magyar politikai elkötelezettség egyértelmû kinyilvánítása és a befektetõi támogatások ezért szükségszerû feltételei annak, hogy világszínvonalú energetikai gyártók és befektetõk célországává váljunk, illetve ezzel párhuzamosan növekedjen a megújuló energia részaránya országunk energiagazdaságában.
Ne felejtsük el, hogy az európai klímavédelmi célok, a CO2-kibocsátási szint csökkentésének egyik lehetséges útja a jelenlegi erõmûvek, gyárak technológiafejlesztése, a hatékonyság növelése. E célok elérése ugyanakkor a megújuló energia részarányának növelésével is elõsegíthetõ, illetve a két fejlesztési irány együttes hatásaként gyorsabban érhetõ el.
A megújuló energia növekvõ szerepe az ország ellátásbiztonságán is javít, az energiaforrások diverzifikációja az elmúlt évek gázellátási problémái miatt minden európai országban egyre jobban felértékelõdik.
A politikai mellett szükség van gazdasági támogatásra is, mint ahogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Energetika Operatív Programja és a régiók, pl. a Közép-magyarországi Operatív Program többek között a megújuló energia felhasználásának támogatását is célul tûzte ki. Támogatási szempontból kiemelten fontos szerepe van a megújulóenergia-iparág élénkítésében a Zöld Beruházási Rendszer elindításának. A megújuló energia térnyerését elõsegítheti a lakossági és közüzemi klímavédelmi pályázatok mielõbbi beindítása a CO2-kvóták eladásából származó bevételek terhére, amely az ágazat további növekedését indukálhatná a hazai piac keresletének élénkítésén keresztül.
Ezek és a még meglévõ más pályázati lehetõségek segítik, de nem oldják meg teljes mértékben a befektetéshez szükséges források megszerzését. Az elkészített és auditált üzleti tervvel a bankok és befektetési intézmények sorát kell még végiglátogatni, hogy elindulhasson egy-egy projekt a megvalósítás útján.
A potenciális befektetõk döntési kritériumainak egyik fontos eleme a szükséges jogszabályok megléte és a szabályozási környezet stabilitása. Bár rendelkezünk a megújuló energiára is vonatkozó törvényekkel, rendeletekkel, de sajnos mindezek több helyen és szabályozási környezetben találhatók. Befektetõi oldalról egy különálló megújulóenergia-törvény nagymértékben segítené a tisztánlátást, még inkább kiszámíthatóvá tenné a beruházói környezetet. Mellette a megújulóenergia-stratégiához kapcsolódó akcióterv kidolgozása és természetesen a források felsorakoztatása, az EU pályázati kereteinek minél jobb kihasználása szükséges. Mindezeket egy átfogó, valamennyi megújulóenergia-területet tartalmazó potenciálelemzéssel lehetne alátámasztani, ami figyelembe veszi nemcsak a technológiai, hanem a gazdasági mellett a társadalmi környezetrendszert is.
Az ENSZ iparfejlesztési szakértõi szerint világszinten munkahelyek millióit lehetne teremteni a megújuló energetikai beruházások növelésével, egy teljesen új munkapiaci szektor létrehozásával. Rajtunk múlik, hogy mindenki a saját szakterületén, felelõs pozíciójában megtesz-e mindent, hogy kihasználjuk a lehetõségeket, és idõben belépve aktív szerepet vállalunk a megújulóenergia-iparágban, vagy (továbbra is) csak beszélünk a zöld energiáról.

Világgazdaság