Hasznot is hoz az olajsokk

 

 

 

A hónapról hónapra friss csúcsokat döntő kőolajár vitathatatlanul előnyös trendeket is elindított a világban – az iparosodott országok kénytelenek csökkenteni energiaigényüket, miközben a cégek dollármilliárdokat fektetnek a megújuló forrásokat kiaknázó technológiák fejlesztésébe. Emellett a feltörekvő gazdaságok számára is megdrágult a gyors felzárkózáshoz szükséges, lassan mértéktelenné váló energiafogyasztás finanszírozása. Több országban is megindult az állami szubvenciók lépésenkénti felszámolása, amelyekkel eddig mesterségesen alacsonyan tarthatták a belföldi olajszármazékok árait.

Mivel a világszerte kitermelt kőolaj negyedét jelenleg az Egyesült Államokban használják fel, egyértelmű, hogy az amerikaiak hozzáállásán sok múlik. Változások pedig a világ vezető gazdaságában is zajlanak – a Welt am Sonntag forrásai szerint az amerikai tömegközlekedés 2008 első negyedévében 3,3 százalékkal több utast szállított, mint a megelőző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan az amerikai sofőrök 17,7 milliárd kilométerrel kevesebbet vezettek ez év márciusában, mint 2007 tavaszának első hónapjában. A Bloomberg hírügynökség statisztikáiból az is kiderül, hogy az Egyesült Államok kőolajimportja 1990 és 2006 között évről évre, folyamatosan nőtt, ezzel szemben tavaly, igaz csak minimális mértékben, de csökkent.

A Welt am Sonntag szerint 2007-ben 33 százalékkal nőtt a szélerőművekben előállított energia mennyisége 2006-hoz képest. A Reuters hírügynökség június elején szervezett olajkonferenciáján a vezető olajipari cégek és az alternatív energiaipari beruházások közötti kapcsolat is napirendre került. Mint kiderült, az Exxon, a Shell és a BP részvényesei egyaránt fontosnak tartják, hogy a cégek növeljék beruházásaikat a szektorban, viszont a BP kivételével az olajipari óriások menedzsmentjei inkább elzárkóznak a lehetőségtől.

Az Exxon vezetői szerint a fosszilis tüzelőanyagok még 2030-ban is képesek lesznek a világ energiaigényének 80 százalékát kielégíteni. A Shell vezérigazgatója csak minimális mértékben tűnik nyitottabbnak az alternatív energiaforrások felé: a cég hosszú távú stratégiájának márciusi ismertetésekor a célok között szerepelt egy komoly, megújuló energiaforrásra épülő üzletág kialakítása, ám csak az évszázad közepére.

Kínában a legnagyobb befektetési bank elemzői nyíltan bírálták a vezetés energiaár-politikáját, mivel szerintük az állami beavatkozás költsége lassan fenntarthatatlanná nő. A legnagyobb kínai finomító olajimportját az állam már áprilisban is egymilliárd dollárral támogatta, hogy az továbbra is alacsony áron értékesíthesse belföldön a benzint.

A bank a modelljeiből arra következtet, hogy az egyszeri sokkot követően 2009-ben már az inflációra is mérséklően hatna, ha az állam ötven százalékkal emelné a benzinárakat.

Tegnap a New York-i határidős olajpiacon korrigált a fekete arany árfolyama, a júliusi szállítású WTI hordójáért 134 dollárnál is kevesebbet kértek magyar idő szerint dél körül. Viszont az olajár kétszáz napos mozgóátlaga a börze történetében először meghaladta a száz dolláros szintet.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója viszont „az előre látható jövőben” 250 dolláros hordónkénti olajárat jósol, ez közel 85 százalékkal magasabb a jelenlegi jegyzéseknél. A vezér szerint a Gazprom piaci értéke a nyersanyag drágulásával párhuzamosan emelkedhet, és 2015-re meghaladhatja az 1000 milliárd dollárt.

A Morgan Stanley elemzői szerint ugyanakkor Miller kijelentésével csupán sokkolni kívánta a befektetőket napjaink egyik legfelkapottabb gazdasági témájában.