Tatabánya - Próbaüzemben már működik a Vértesi Erőmű pernye- és salaktárolójában megvalósított vízvédelmi beruházás utolsó szakasza, a 186 hektáros terület veszélyeztetett részéről összegyűjtik a szennyezett vizet és a létesítmény porzásmentesítésére használják - tájékoztatta az MTI-t a vállalat környezetvédelmi vezetője.

     A beavatkozással a tároló körül három és fél kilométer hosszan csőhálózatot fektettek le hat méter mélységben és szivattyúhálózatot építettek ki. A vízzáró réteg felett elhelyezett csövek kiegészítve a korábbi műszaki védelmet - megakadályozzák a szennyezett víz kijutását a területről - tette hozzá Forisek István.
Az Oroszlány közelében található Vértesi Erőmű a szén és a biomassza elégetése után keletkező hulladékot, illetve a kéntelenítőből kikerülő gipszet vízzel keveri össze és a folyadékból kiváló szilárd anyagot deponálja. Korábban a zagyból kioldódó szennyeződés ellen a vízzáró rétegig leérő betonfalakkal védekeztek, azonban ezek részben elöregedtek és nyomokban szulfátszennyeződés jelent meg a közelben lévő ellenőrző kutakban.
A környezetvédelmi felügyelőség védekezési intézkedésekre szólította fel a vállalatot, ezért 186 hektáros zagytérnek azon a részén, ahol szükségessé vált, három ütemben kiépítették a plusz védelmi hálózatot, az első két lépcsőt a hatóság engedélyeivel korábban üzembe helyezték. A vízbázis védelmére fordított összeg elérte a 250 millió forintot.
Az erőmű pernyetárolója hat részből áll, ebből jelenleg kettőt használnak, ezeket locsolják, vízzel borítják, illetve az erőműi égetéshez fel nem használt faháncs és szalma keverékét elterítik a lerakó oldalán, az így kialakuló talajba később növényeket lehet ültetni. A zagytér nem használt szektoraiba füvet, és cserjéket telepítettek, a közeli Kecskéd község irányba pedig fákkal beültetett védvonalat alakítottak ki a porszennyezés megakadályozására.

ForestPress