További 50 milliárd euró mobilizálását javasolja az Európai Bizottság a következő tíz évben az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésére, amitől 2020-on is túlnyúló hosszú távú előnyöket remél a kibocsátás-csökkentés terén.

Az Európai Bizottság szerdai javaslata 50 milliárd euróval megemelné a következő tíz évben az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésére fordítandó összegeket, ami Janez Potocnik, a kutatási területet felügyelő biztos szerint elengedhetetlen ezen technológiák kifejlesztéséhez, kipróbálásához és idejekorán történő piaci bevezetéséhez. Brüsszel javaslatának értelmében az EU által jelenleg éves szinten az új energiatechnológiák kutatására fordított 3 milliárd eurós összeg 2010 és 2020 között 8 milliárd euróra nőne. Az összeg javarészének a Bizottság szerint onnan kell származnia, „ahol a pénz zöme van”, vagyis a tagállami büdzsékből és a magánszféra befektetéseiből. Az uniós költségvetés – ami az egész EU K+F-es költésének 2-3 százalékát teszi ki – szerepe az új befektetés minél nagyobb hatásfokának az elérése lenne, de egyelőre nem járna együtt az erre a célra az EU-büdzsében rendelkezésre álló összeg növelésével – szögezte le Janez Potocnik.

„Tisztában vagyunk vele, hogy luxuskiadásnak tűnhet, ha válságos időkben pótlólagos beruházásokat eszközölünk az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiákba. De éppen ellenkezőleg: az ilyen típusú befektetés része gazdaságunk szükségessé vált szerkezeti reformjának. Erőteljes elmozdulást idéz majd elő a beruházásokon alapuló növekedés irányába” – szögezte le a szlovén nemzetiségű biztos.

Andris Piebalgs, az energiapolitikáért felelős bizottsági tag egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy a még 2007-ben elfogadott Stratégiai Energiatechnológiai Terv (SET-terv) pénzügyi hátterének megteremtését célzó javaslat az eredeti elképzeléshez képest 1 éves késéssel látott napvilágot, aminek szerinte részben a gazdasági válság, részben pedig az a felismerés volt az oka, hogy „egy hiteles pénzügyi terv nem működőképes egy reális energiatechnológiai útiterv nélkül”. Brüsszel ezért hat különböző területre dolgozott ki ilyen útiterveket, mindenhol szem előtt tartva az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák kifejlesztésének követelményét. Ezek: a szélenergia, napenergia, villamosenergia-hálózat, bioenergia, széndioxid-megkötés és tárolás és fenntartható atommaghasadás. A megemelt finanszírozás fedezné az alap- és alkalmazott kutatás, a demonstráció, továbbá a korai piaci bevezetés költségeit.

Piebalgs egy újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az EU a széndioxid megkötésére és tárolására alkalmas technológiák kifejlesztésében messze a világ előtt jár, a koncentrált napenergia területén ugyancsak világelső, míg a szélenergia felhasználásában „nagyon erősnek” számít. „2050-re a ’90-es szinthez képest 80 százalékkal csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az ennek a célnak az elérését elősegítő technológia kifejlesztéséhez idő kell, ezért már 2020 előtt el kell indulni. Olyan energiaszektort akarunk 2050-re, ami nem bocsát ki széndioxidot” – tette hozzá az energiaügyi biztos.
 

kitekinto.hu