A Pannonhalmi Főapátság mostantól a birtokain keletkező szőlővenyigével, levendula-szalmával, fával és más biomasszával fűti kazánját, s ezzel ötödére csökkenti fosszilis energiahordozó igényét.

Megközelítőleg 200 millió forintos európai uniós támogatással létesült biomassza fűtőmű a Pannonhalmi Főapátság hőellátására az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjának keretében.

A projekt hosszú távú közvetlen célja megújuló energiaforrásra, azon belül is az erdei és részben mezőgazdasági melléktermékek képezte biomasszára alapozva a hőellátás - fűtés és melegvíz - fosszilis energiahordozó igényének jelentős csökkentése. Ennek érdekében a jelenlegi csúcshőigény mintegy 60 százalékát képviselő biomassza kazánkapacitás épült be a jelenlegi földgázüzemű kapacitások részleges kiváltására. Így a hőtermelés közel 80 százaléka helyeződött át megújuló energiaforrásra, azaz a fejlesztés eredményeként az eddigi kizárólagos fosszilis energiahordozó-felhasználás mennyisége és részesedése közel egyötödére csökkent. Az NFÜ a közleményben kiemeli: a fejlesztésnek köszönhetően javult az energetikai ellátás biztonsága, nőtt az önellátás mértéke, és hosszú távon javulhat a kistérség gazdasági helyzete, potenciális lehetőség nyílik a helyben képződő jelentős volumenű szőlővenyige, illetve levendulaszár-szalma környezeti szempontból kedvező hasznosítására és megoldható lesz az apátsági arborétum tisztítási faanyagának felhasználása. A Pannonhalmi Főapátság Magyarország egyik legértékesebb műemléke, a Világörökség része, a magyar kulturális életben és az oktatásban is kiemelkedő szerepet játszik. A Főapátság évente 80-90 000 látogatót fogad.
 

Szabad Föld