Miután a Mátraterenyére tervezett erőmű tulajdonosa másodfokon újra létesítési engedélyért folyamodott, tovább folytatódik a tiltakozás az érintett megyei településeken.

Mint azt hírül adtuk, bár a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség decemberi elsőfokú határozatában elutasította az Első Nógrádi Erőmű (ENE) ZRt. létesítési engedély iránti kérelmét, azonban a beruházó megfellebbezte e határozatot.

A cég közleménye szerint a hatóság a Mátraterenye külterületére tervezett szén- és biomassza-tüzelésű erőmű létesítésére vonatkozó engedélykérelmet azt követően utasította el, hogy a huszonhárom megkeresett szakhatóság közül négy nem támogatta a beruházás megvalósítását.

Az ENE ZRt. mindenképpen élni kíván a jogorvoslattal, mivel – szerintük – „a felügyelőség az eljárás során eljárási és formai hibákat követett el”. Ezért a cég az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez fordult.
Az említett felügyelőség elsőfokú döntése értelmében nem adható engedély a Mátraterenye külterületére tervezett 49,9 megawattos, úgynevezett cirkofluid blokkos széntüzelésű erőmű létesítésére.

A tervezett beruházás több mint tucatnyi Heves megyei települést is érint – a legközelebb Mátraballa található –, amelyek közösen tiltakoznak a létesítmény ellen. Nem véletlenül: az erőmű hatásterülete vegyes tüzelés esetén is csaknem nyolc kilométer, tisztán széntüzeléssel 9,4 kilométer. Az emberek félnek, hogy a külszíni fejtés során erdők, hegyek tűnnének el, szénszállító autók terhelnék az utakat. A települések lakói a természet pusztulásától, s attól, hogy végzetes csapást jelenthet a sokak számára megélhetést nyújtó mátrai idegenforgalomra, a gyógyturizmusra a létesítmény.

A szakhatóságok közül az elsőfokú eljárásban a nógrádi Bátonyterenye jegyzője, Kazár, Rákóczibánya és Vizslás körjegyzője, Hevesből Mátraderecske és Mátraballa körjegyzője, valamint Parád jegyzője nem fogadta el az előzetes vizsgálati dokumentációt, és az erőmű létesítéséhez nem járult hozzá, így a felügyelőség is elutasította az engedély kiadását. A felügyelőség ugyanis kötve van a szakhatóságoknak – ebben az esetben a jegyzőknek – jogszabályon alapuló állásfoglalásaihoz.

Mátraballán ráadásul plusz ellenérv volt, hogy a község külterületén, pár száz méterre azon ingatlantól, ahová az erőművet építenék, 1993-ban és 1994-ben már folyt faszénégetés, s az uralkodó szélirány és a domborzat miatt a felszabaduló füstgázok állandóan Ballán „kötöttek ki”. Akkor ezt az ÁNTSZ is vizsgálta és az egészségre veszélyesnek találta, 1994-ben a környezetvédelmi hatóság nem is járult hozzá e tevékenységhez.

AgroLine