Az Európai Unió részéről elvárás Magyarország felé, hogy 2020-ra energiafogyasztásának 13%-át megújuló energiaforrásokból fedezze.

Az Európai Unió részéről elvárás Magyarország felé, hogy 2020-ra energiafogyasztásának 13%-át megújuló energiaforrásokból fedezze.

A gazdasági és technológiai fejlődésnek köszönhetően az emberiség energiaigénye az elmúlt században tízszeresére nőtt. A környezetszennyezés és a hagyományos energiahordozók fogyása egyre inkább rá fogja kényszeríteni az emberiséget arra, hogy fokozottabban vegye igénybe a megújuló energiaforrásokat.

Ilyen például a nap, a szél, a geotermikus energia, és ami hazánkban a leginkább elterjedt, a biomassza. Ez utóbbi, mint energiaforrás öt nemzetgazdasági ágazatból származhat: növénytermesztésben és erdészetben képződő melléktermékekből, állattenyésztésből, élelmiszeriparból, és a kommunális és ipari hulladékokból.

Magyarországon a legelterjedtebb formája az ún. szilárd biomassza, hiszen hazánkban adott a jó föld és a jó környezet a mezőgazdasági biomassza-termeléshez. - Általában tűzifáról beszélünk, hiszen a lakosság több mint 2 millió tonna tűzifát használ fel évente - magyarázta Bohoczky Ferenc, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHE), szakértője.

Hozzátette: emellett vannak erőművek, melyek a fát apríték formájában hasznosítják, és a hőtermelés mellett olyan rendszerek is vannak, ahol hő és villamosenergia-termelés is folyik. Ilyen például a Szakoly mellett található bioerőmű is, mely kizárólag megújuló villamosenergiát állít elő faapríték felhasználásával.

faapritek_forgacsolo

- A megújuló jelleg abban jelentkezik meg, hogy a faapríték - ami a tüzelőanyagunk - szén-dioxid semleges tüzelőanyagnak minősül. Azaz a fa az élete során pontosan annyi szén-dioxidot nyel el, mint amit az eltüzelése során visszaad. Tehát önmagában egy balanszot képez a légkörben, nem növeli az üvegház hatású gázok kibocsátását - részletezte Szilvási Ernő, a Dél-Nyírségi Bioerőmű ügyvezető igazgatója.

A működés és az energiatermelés környezetkímélő és modern, a technológia azonban a bioerőművekben is a hagyományos megoldásokat követi. - Maga az erőmű, hagyományos erőműnek minősül, tehát a tüzelőanyag eleve faapríték formályában érkezik hozzánk - hiszen a maradványanyag már feldolgozásra került -, amely döntően 95%-ban képezi a tüzelőanyag bázisunkat. A faapríték egy hagyományos rostélytüzelésű kazánban kerül elégetésre, majd a nagy nyomású és nagy hőmérsékletű gőzből forgómozgást állít elő a turbina, amely generátor hajtása árán villamos energiát szolgáltat az országos villamos energia hálózatra 120 kilowatt feszültség szinten - magyarázta a részleteket Szilvási.

Ám biomasszával nem csak villamos energiát, hanem hőt is elő lehet állítani. A Pannonhalmi Főapátság épületeit például ezzel a technológiával, vagyis biomassza felhasználásával fűtik. A modern technológia pannonhalmi bevezetésének hosszú távú közvetlen célja a megújuló energiaforrásra - vagyis az erdei és részben mezőgazdasági melléktermékekre alapozott biomasszára - építve a hőellátás, fűtés és használati melegvíz-készítés. A Főapátság évente közel 100 ezer látogatót fogad, ami a mindenki számára nyitott fűtőmű által kiváló lehetőséget biztosít a megújuló energiák megismertetésére, népszerűsítésére és a környezettudatos szemlélet növelésére.

Ugyanakkor a biomassza fokozott alkalmazására nemcsak a fenntartható fejlődés miatt van szükségünk, hanem nemzetközi vállalásaink is erre köteleznek. Az Európai Unió részéről ugyanis elvárás Magyarország felé, hogy 2020-ra energiafogyasztásának 13%-át megújuló energiaforrásokból fedezze.

- Az összmegújulásban 6% körül tartunk, aminek 91%-át a biomassza képezi. Ugyanakkor van benne biogáz termelés és alternatív motorhajtó anyag felhasználás is - tudtuk meg Bohoczky Ferenctől.

S bár a biomasszával való fűtés első hallásra bonyolultnak hangzik, ám a szakértő szerint bárhol könnyen megvalósítható. - Egy olyan lakásban, ahol van központi fűtés, be kell állítani egy másik kazánt, ami szilárd tüzelésű, és rá kell kapcsolni a rendszerre. Tehát nem energiaköltséges - magyarázza a KHEM szakambere.

Az átálláshoz pedig segítség is kérhető - magánembereknek és vállalkozásoknak is. A Környezet és Energia Operatív Program 4. és 5. prioritása keretében elsősorban intézmények és vállalkozások számára igényelhető uniós forrás energiahatékonyságot növelő, és megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző projektekre. A lakosság a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Beruházási Rendszerének Klímabarát Otthon pályázatain igényelhet támogatást hasonló célú beruházásaihoz. A pályázatokról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Energia Központ Nonprofit Kft., illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tud bővebb felvilágosítással szolgálni az érdeklődőknek.

estihirlap.hu