A Biomassza Erőművek Egyesülése ezúton kíván pontos, szakmai adatokra tá-maszkodó válasszal szolgálni Lázár János képviselő úr 2011. február 8-án tartott saj-tótájékoztatóján elhangzott állításokra a villamos energia törvény módosításával kapcsolatban.

Lakossági kérdések
„Meg kell végre magyarázni az embereknek, miért drágább Magyarországon az áram ára, mint az Európai Unióban”
A magyarországi fogyasztói áramdíjak európai szinten a középmezőnybe tartoznak, mindezt Európai Uniós források is hitelesen igazolják az alábbi ábrán:
 

„[…] százezer ember érdekében három- vagy négymillió magyar háztartásban kellene húsz százalékkal több áramdíjat fizetni naponta.”
Magyarországon 95 településen 207 távfűtőrendszer működik összesen, melyek 650 ezer lakás távfűtését szolgálják. Átlagosan három fővel számolva lakásonként, ez összesen mintegy kétmillió lakost jelent.

Erdészeti kérdések

„Az erdőgazdaságokban a fahulladéknak meghatározott mennyiségét és minőségét lehes-sen csak biomassza előállítására felhasználni, és a fának az iparilag, gazdaságilag hasz-nosítható részét pedig lehessen ipari és gazdasági célra felhasználni.”
Az erőművekbe most is kizárólag azon faanyag kerül, amely sem ipari, sem gazdasági hasznosításra nem alkalmas. Mindezt az erdészeti hatóság és az erdészeti szakemberek is megerősítik.

„[…] horribilis mennyiségű erdőt pusztítanak ki évente nem gazdasági céllal […]”
A fakitermeléssel kapcsolatosan a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igaz-gatósága – röviden: erdészeti hatóság – állít össze hiteles statisztikákat. Ezek alapján az erdősültség a felelős erdőgazdálkodásnak, valamint a szigorú törvényi szabályozásnak köszönhetően az elmúlt negyven év során folyamatosan nőtt, és további növekedéssel számolhatunk a jövőben is.
Kimondottan energetikai céllal, a KÁT rendszer miatt az erdőgazdaságok nem folytatnak kitermelést. Az erdészeti terveknek megfelelő fakitermelés során keletkezik olyan válasz-ték, amelynek hasznosíthatósága faipari, vagy bútoripari célra nem, csupán energetikai célra alkalmas, ezt a típusú fát nevezzük tűzifának.  Az országos viszonylatban keletke-ző tűzifának csak az 1/3-a kerül erőművi felhasználásra.

Beruházási kérdések

„[…] vannak olyan kapcsolt erőművek, amelyek nagy érdekcsoportoknak a beruházása-ként jöttek létre hosszú évekkel ezelőtt […]”
Egy olyan iparágban, mint az energetika, nem ritkák az évtizedes megtérülési tervek, ezért természetes, hogy a befektetők, akik Magyarországon hoznak létre energetikai beruházá-sokat, hosszú távú és kiszámítható környezetre számítanak, hiszen csak sok év múlva láthatják korábbi befektetésük eredményét. Az időközben változó szabályozási környe-zet jelentősen gyengíti a vállalkozói, befektetői kedvet, hiszen pár forintos árképzési módosulás milliárdokkal befolyásolja egy projekt költségvetését.

„A beruházás már régen megtérült, és a reális költségszint felett óriási profitot kaszálnak, és visznek ki az országból […]”
„[…]régen megtérült beruházásokat miért kell a magyar államnak, a magyar adófizetőknek az áramdíj formájában szubvencionálni.”
A Magyar Energia Hivatal (MEH) feladata, hogy egyenként ellenőrizze az erőművek működését, illetve azok megtérülését. A Hivatal csak olyan erőmű számára ad illetve adott ki KÁT engedélyhosszabbítást, és csak annyi időre, ameddig az meg nem térül. Ezek a számítások a Kormány számára jelenleg is hozzáférhetőek a MEH-nél és ezek egyértelműen visszatükrözik a Hivatal objektív, felelős és szakmai alapú véleményét.
 

BEE Sajtónyilatkozat