Ökolakóparkok

 

 

 

 A nemzetközi gyakorlatban akkor kaphat „öko” előtagot egy lakóingatlan-beruházás, ha a létesítmény energetikailag önellátó, a fűtés-hűtés, áramellátás teljes mértékben megújuló energiák felhasználásával megoldott – így definiálja a környezetbarát lakópark fogalmát Agonás Péter, független energia tanácsadó. „Az épület csak akkor környezetkímélő, ha nem fűtenek fosszilis tüzelőanyaggal, esetleg csak biztonsági céllal használják. Geotermikus hőszivattyút, nyári üzemben a hűvösebb levegőt alkalmazó „free cooling” hűtést, napkollektoros fűtésrásegítést és használati melegvíz-készítést, esetleg pellettüzelést vagy ezek kombinációját kell megtervezni. E rendszerek elektromos ellátását a telepen belül kell például napenergiát hasznosító tető alkalmazásával megoldani. A szigetelés és szellőzés a passzív házakban megszokott színvonalú, az esővizet gyűjtik, és szelektív hulladéktárolókat használnak.”

 

Budapesten és környékén nem találtunk olyan beruházást, amely teljes egészében megfelel a fenti követelményeknek. A legtöbb energiatakarékos újdonságot a veresegyházi Csiki-Berek lakópark építője, az autókereskedőként ismert Csiki-Bege Alajos családi vállalkozása vezeti be. A 6 milliárdos beruházás során 167 családi házat építenek, amelynek energiaellátását egyetlen önálló, geotermikus energiát hasznosító hőközpont látja el. E technológiával a föld állandó hőmérsékletét használják fel fűtésre és hűtésre is, így függetlenek maradnak a gázszolgáltatástól. Alternatívaként fatüzelésű kandallót is felszerelnek a házakban. Mindehhez vastag külső és tetőszigetelés, falfűtés, jó minőségű nyílászáró társul. A hőközpont az átadás után is az üzemeltetést végző építtető tulajdonában marad, így a hőközpont beruházásának költségei 5-7 év alatt térülnek meg.

 

Az energiahatékony megoldásokat alkalmazó, épülő lakóparkok közül a legtöbben szintén a geotermikus energia hasznosítását és a hőközpontot valósítják meg (lásd a beruházások felsorolását). Előbbit városias környezetben is lehet alkalmazni, példa rá a Corvin-sétányon épülő Cordia Fontana Ház.

 

Ötven százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás, ha a lakásonként felszerelt kazánok helyett a lakótömb lakásainak központi fűtése van. Ezért döntött e megoldás mellett a 86 lakásos Óbuda Testvérhegy Lakókert beruházója. A központi kazán égőfejét le lehet cserélni, ha a társasház úgy dönt, hogy gáz helyett növényi olajjal szeretne fűteni. A tömb kertjében komposztálót is kialakítanak, és a csapadékvizet is összegyűjtik.

 

Az „alapfelszereltség” része a napkollektor a XIII. kerületi Angelica Residence-ben. A 36 lakásra 60 négyzetméternyi kollektorfelület jut a tetőn, amely várhatóan elegendő lesz a használati melegvíz előállítására és a fűtés egy részét is elvégzi.

 

A megkérdezett lakóparki beruházók mindegyike azt állította, hogy a környezettudatos, energiatakarékos megoldásokat nem lehet érvényesíteni a lakásárakban. A négyzetméterárak nem haladják meg az adott kerületben vagy településen a hasonló ingatlantípusok esetén megszokott szintet. Az sem jellemző, hogy a vásárlók az öko jelleg miatt vennének lakást, kizárólag az ár és a helyszín alapján döntenek. A beruházók többsége marketingeszközként használja a zöld megoldásokat, és az alacsonyabb rezsi ígéretével fogja meg az érdeklődőket.