Bicske- Szinte szemmel látható, mint nő ki a földből rendkívüli sebességgel az energiafűznek nevezett fa! a hitványabb talajokon is megélő növény biomasszának való.

Az alternatív energiaforrások keresésének egyik állomását képezte az úgynevezett energiafű termesztése, amely nem egyetlen fűféle, hanem többféle növényfaj együttes vetéséből sarjadt keverék. Úgy tűnik, ez az útkeresés nem bizonyult sikeresnek, mondhatni zsákutcába torkollott, ám a fás szárú energianövények termesztésének jövőt jósolnak a szakemberek. A Bicskei Mezőgazdasági és Szolgáltató Rt. meghívására tartott tájékoztatást a témában Alexa László és Gyuricza Csaba - mindketten agrármérnökök, a gödöllői Szent István Egyetem tanárai, s gyakorlatban is foglalkoznak energianövény-termesztéssel.

A biomassza és a bioüzemanyagok miatt vészharangokat kongatóknak sietve leszögezik, hogy a fás szárú energianövények - nyár, fűz, akác fajokon belül különböző fajták - az élelmiszer- és takarmánynövények elől nem veszik el a termőhelyet. A jövedelmezőséget nyújtó fákat pont ott érdemes és tanácsos ültetni, ahol más nem kecsegtet eredménnyel: gyakran vízjárta, belvíz kialakulására hajlamos területeken, szélsőséges víz- és tápanyaggazdálkodású, leginkább homok vagy homokos vályog féleségű talajokon - hangsúlyozza Gyuricza Csaba. Hazánkban több erőmű fogad be energiafát tüzelésre, de egyelőre több fa érkezik az erdészetekből, mint az energiaültetvényekről. A biomassza alapanyagául szolgáló fatermelésnek már kiforrott a technológiája, s uniós támogatás is igényelhető hozzá, szigorú feltételekhez kötve. Ez utóbbiak éppen a jó minőségű talajok védelme és az egyéb élelmiszernövények vetésterületének egyensúlya miatt is léteznek.

A két szakember kifejezetten az energiafűz termesztési technológiájába ásta bele magát, tapasztalaik személyes kipróbáláson nyugszanak. A fűzdugványokat adott faiskolákban, előállító helyeken lehet beszerezni, s az első év után tanácsos visszametszeni a sarjadó ágakat. A következő esztendőben rendkívüli sebességgel indul növésnek a megfelelő technológiával gondozott ültetvény, szinte szemmel látható a növekedés. Különösen nyáron, eső után képes a fűz naponta négy centimétert is nőni, robbanásszerű a fejlődés az alig 8-10 aranykoronás földön is. A második évben a gyomokat is kiszorítja a burjánzó kultúra, s a harmadik esztendőtől indulhat a betakarítás. Nagyüzemi szinten speciális dugványozógépet használnak a telepítésre, az aratásra pedig átalakított kukorica silózógépet, megerősített késekkel, amelyek elbírnak az 5-6 centiméter vastagságú ágakkal is.

Nem titok, számottevő jövedelemre csak fegyelmezett technológia mellett lehet szert tenni, s két hektár az ajánlott legkisebb táblaméret. Az első év hektáronkénti mintegy félmillió forintos költségének 40 százalékát visszanyerhetik támogatásként. Később kisebbek a költségek is, valamint bizonyos összeget kifizetnek energiaprémiumként .

Agroline